MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. március 30.

[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Az oktatási reform végrehajtásának helyzete és feladatai Pest megyében. - - Előterjesztés. 14–38.

Megyénkben 1960-61-ben 29 helyen működött ilyen továbbképző iskola 39 mezőgazdasági és 8 ipari csoporttal 1215 tanulóval. Jelen tanévben már csak 15.helyen, 14 mezőgazdasági és 1 ipari csoport működik 524 tanulóval* Ennek az iskolatípusnak a jövőjét a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel való összekapcsolásban látjuk. Jelen formájában több gondot jelent, mint eredményt. A szakmunkásképzés helyzete A megyében lévő szakmunkásképző iskolák évente 2,5oo-3.ooo tanuló képzését biztosítják, A főváros 2.-2.500, más megyék 2-3oo megyei tanulót vesznek fel, A felvétel az utóbbi években emelkedik, s a jövőben további 20-25 %-os emelkedéssel kell számolni. A növekedés mértéke és üteme jelentős feladatokat ad a Munkaügyi Minisztérium és a Tanács művelődésügyi osztályainak a tárgyi és személyi feltételek megteremtésében. Az elmúlt 4 évben nincs javulás az ipari tanulóképzés? tárgyi feltételének tantemi, kollégiumi férőhely biztosításában. . Az iskolákban nagy nehézségekkel oldják meg a tanulók oktatását. Az oktatás személyi feltéleLei a MÜM. és a szaktárcák keretében kielégitőek. Az oktatók többsége főhivatású nevelő, jelentős számban középiskolai tanár és mérnök,,Sokan egyetemi és főiskolai szinten továbbképzésben vesznek részto A helyiipari iskolákban óraadók látják el az oktatást, akik csak az órák megtartása idején tartózkodnak a tanulók körében, s igy a tanulók jeliemének, világnézetének formálásában kevésbé vesznek részt. Pedig e-képzés keretében van a legnagyobb szükség a körültekintő nevelői segitségre, mivel a tanulók nagy része kisiparosnál. tanulja a szakmát, s nem egy esetben kisért még a régi inas szollen. A túlzsúfoltság és egyéb okokból adódó nehézségek ellenére fejlődött a szakmunkásképző intézetek nevelőmunkája. Az intézmények többségében sikerült egységes követelményrendszert kialakítani a tanulók politikai, világnézeti és erkölcsi nevelésében.