MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. október 19.

Napirend: - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai. - - Jelentés. 10–38.

-22t III, A munkaszerinti elosztás elvének megvalósulása a mezőgazdaságban Az állami gazdaságokban, állami vállalatokban, intézményekben a dolgozók munkabére lényegében nem attól függ, hogy az adott üzemben előállított terméket a társadalmilag szükséges munkaráfordítástól kevesebb, vagy több egyéni munkaráfordítással tudják előállitani, hanem sokkal inkább attól, hogy a népgazdasági szinten képzett fogyasztási alapból a végzett munka /vagy munkaidő/ egységére, a munka jellegétől függően mennyi jut, így lehetőség nyilik arra, hogy a szocialista állam a népgazdaság anyagi teherbiróképességétől függően - de mindenképpen a helyileg vagy iparágilag szükséges szinten - alakitsa ki a dolgozók bérezését, ugy, hogy a munka szerinti részesedés szocialista elvének megfelelően az azonos jellegű és mennyiségű munkáért megközelítően azonos nagyságú munkabért fizessenek ki. A termelőszövetkezetek mivel nem képeznek népgazdasági szinten egységes fogyasztási alapot, a tagok munkadijazására, a jövedelemrészesedésére csak azt oszthatják fel., ami a rendelkezésre álló bruttó jövedelemből erre a célra fennmarad. Csakhogy az egyes termelőszövetkezetek különböző, egymástól eltérő természeti és gazdasági feltételek között szervezik termelésüket. Nyilvánvaló, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol kedvezőbb természeti és gazdasági adottságok mellett gazdálkodnak, az egységnyi terméket lényegesen kisebb élő- és tárgyiasult munkaráfordítással állitjak elő, mint ahol kedvezőtlenek a termelés feltételei. Mivel a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai több-kevésbé egységesek az egész országra vonatkozóan, érthető, hogy nagyobb bruttó jövedelemre tehetnek szert azok a termelőszövetkezetek, ahol az egyéni munkaráfordítás a szükséges társadalmi munkaráfordítás alatt alakul ki. j