MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. október 19.
Napirend: - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–7.
Koller Mihál y elvtárs kiegészítésként elmondja, hogy a vizsgálatot 22 fő végezte juliustól kezdődően. Felhasználták a több éven keresztül ismert és kidolgozott problémák anyagát. V A tulajdonviszonyok kategóriájában sok változás van javasolva. Ismeretes, hogy a föld magántulajdoni örökségi ^joga alapján a bevitt földet a hozzátartozók öröklik, s utána ók rendelkeznek vele. Tudvalévő, hogy a tsz. szervezéskor a legidősebb családtagok léptek be, s ez a probléma egyre jobban kerül előtérbe. A kollektiva rovására nem lehet biztositani a földek szétdarabolását. Szövetkezeti vagyon újraértékelése feltétlenül fontos, mertetsz, szervezéskor bevitt targyak már elavultak, s ma már legtöbbre nincs szükség, s ez óriási pénzösszeggel terheli a szövetkezetet. A beruházási hitelesedékességet nézve megállapítható, hogy olyan magas, hogy a munka dijazására nem jut összeg. Két javítás kell az anyagban eszközölni, a 2 oldalon mg.tsz-eknél állóeszköz érték helyes összeve 4.57o,-Ft, s igy 69,2 a lo.oldalon pedig a helyes, hogy ne legyen korlátozás, hanem az állam javára lemondhasson. Kérdéseket tett fe l: Arató Jenő, Arató András, Bori Rudolf, Baráth Károly elvtársak. Koller Mihály elvtárs a kérdésekre megadta a választ; Elmondta, hogy a segéduzemági tevékenység legnagyobb hibája, hogy nem általuk irányitott tervszerű tevékenység, de a jövőben azzá kell tenni. Vannak olyan munkaerők, akik 6-8 hónapot dolgoznak a tsz-ben egy évben, s ez alatt az idő alatt annyit szeretnének keresni, hogy megéljenek. A legnagyobbnhiba az volt, hogy spekulánsok lepték meg a szövetkezeteket és ebből keletkeztek a segédüzemágak. Kiegészítő üzemágakat kell szervezni, s ezt a jelentésbe be kell venni. Tsz. közvetlen értékesitési lehetősége, a standok létesítése kevés pozitívumot hoz. Sokszor előfordul, hogy erre is a tsz. fizet rá. A föftd államosításával politikailag nem szükségszerű, hogy az állam kimondja, hogy minden föld a magyar állam tulajdonát képezi. Ha az anyagban leirt folyamat megvalósul, akkor a haladás jó irányba megy. Az Állami G azdaságok helyete rendkívül viszonytagságos. Nagy volt a differencia amikor a beruházás jó részét át kellett csoportosítani, ezek a differenciák csökkentek. Cegléden sok olyan föld van, amely nem a tsz-ben dolgozók tulajdonát képező kívülállóké. A szakmunkás képzésnél sok gazdasági tényező van és a jelenlegi feltételek mellett nem tudják megoldani ezt a problémát. A közös vagyont a meglévő tényleges értékének megfelelően kell értékelni. Nem létező vagyont terhelő hitelek sorsát a javaslat szerint lehet megoldani. A családi művelési probléma gyümölcsöséknél, szőlőnél nincsen külön feldolgozva. Ezek a tsz-be bevitt használatba lévő vagyonnak
