MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 30.
Napirend: - 2. A „tanácsdemokrácia” („szocialista demokratizmus”) érvényesülése a tanácsok munkájában. - - Jelentés. 32–37.
- 4 Ezek elintézésében és megválaszolásában még vannak fogyatékosságok. Az apparátus olykor későn, olykor fomális, elégtelen választ ad,mely rontja tönogkapcsolatalnkat. A kérések jelentős részének teljesitósére nincs anyagi lehetőségünk. A fenti intézményos tönegkapcsolati formák mellett a tanácstagok számos tanácsi feladat végrehajtásában végeznek eredményes szervezőmunkát. Például az elmúlt évben is a lakosság a községfejlesztési torvek végrehajtása során több mint 15 millió forint értékű társadalmi munkát végzett - közöl 3000 állampolgár kapott "Községfojlesztésért" kitüntető jelvényt, amelynek szervezésében jelentős részt vállaltak a tanácstagok. /Összehasonlításképpen: 1961.évben 11 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság és 104-7 állampolgár kapott kitüntetést./ A tanácstagok többségének aktivitása bizonyosodott be a Hazánk Felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére inditott "Ki mit vállal" mozgalom szervezésében is. A családlátogatásokban, a vállalások gyűjtésében a községi tanácstagok közül 5268 /72,6 %/, a városi tanácstagok .közül 243 /70 %/vett részt. Szervezőmunkájuk eredményeként megyénk 82.000 lakosa 66.5 millió Ft.értékű vállalást tett. 4./ Társadalmi erő k bevoná sa a szakiga zgatási szervek mu nkáj ába. A megyei Tanács iránymutatása nyomán a megyében egyre szélesebb körben vonják bo a szakigazgatási szervek az állandó bizottságokat és egyéb társadalmi aktivákat a különböző hatósági ügyök eldöntésébe. Az allanrdó bizottságok különösen pénzügyi, egészségügyig községfejlesztési,kereskedelmi es általános igazgatási ügyek eldöntéséhez nyilvánítanak véleményt a hatóságok részére. Például a dabasi járásban ezév első felében a községi állandó bizottságok 902 államigazgatási ügyben nyilvánítottak véleményt. A városokban általánosabb az ilyen eljárás, pl. Cogléd városban az elmúlt évben 806, ezév első felében 552 ügy eldön% tésében működtek közre a városi állandó bizottságok. Az ilynódon történő eljárás azonban még korántsem általános, de a tendencia feltétlenül erősödik és találkozik a lakosság egyetértésével. /Az arányokat érzékelteti: a gödöllői járási gyámhatóság ezév első felében 310 közül 57 ügyben kerte ki az állandó bizottság véleményét./ A fentiek mellett főleg a szabálysértési, gyámügyi, birtokháboritási és városokban a lakásügyi eljárásokba vonnak be a szakigazgatási szőrvek társadalmi aktivákat. A társadalmi aktiválc bevonása a szabálysértési ügyek eldöntésébe főleg a budai, rpnori, szentendrei és ráckevei járásban elterjedtebb gyakorlat. Pl. a ráckevei járási szabálysértési hatóság ezévbon - kevés kivételtől eltekintve,- valamennyi helyszini tárgyalásán az illetékes községi tanácsok által választott aktivák bevonásával járt el. A szentendrei járásban az elmúlt évben 300 szabálysértési helyszini tárgyalást tartottak aktivák bevonásával és az ilyen eljárás pozitiv hatását bizonyítja, hogy a kiszabott pénzbírságok 95 %-át fellebbezés nélkül befizettek az érintettek. • A megyei végrehajtó bizottság álláspontja szerint ezt a gyakorlatot fokozatosan szélesiteni kell. A végrehajtó bizottság ezévben 3» az államigazgatás társadalmasítása irányába mutató javaslatot tett a Kormánynak: igy javasoltuk községi szabálysértési bizottságok és^járási /városi/ termelőszövetkezeti egyeztető bizottságok alakítását,
