MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. augusztus 24.

Napirend: - 2. Jelentés a Gödöllői Járási Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági üzemek pártszervezeteit irányító munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 10–22.

A reszort felelősöket, ha összehívják véleményem szerint célszerűbb egyszerre 2-3 községből összehívni és nem kell tulménni a reszorton, mert ez már a titkár feladata. Ez igaz több energiát vesz igénybe, ho?y a járás területéről egy-két helyről összehivni a felelősöket, mint egyszerre járási szinten, és az értekezleten egyidejűleg letudni a"dolgokat. A mi járásuniban is probléma az ilyen irányú segítségadás. A tsz községi pártszervezeteket illetően elmondható, hogy nem minden járásban egyenlő. Nálunk a megyei határozat alapján megtörtént a községi és tsz alapszervezetek különválasztása. Zömében meg lehetett oldani a különválasztást, a dolog lényege az, hogy ne szenvedjen hátrányt a termelőszövetkezet, mert" amikor a községi alapszervezetet bevittük a tsz-be azt akartuk elérni, hogy a község társadalma a tsz fel é forduljon, azt segítse . A tsz vezetők dijazáaával kapcsolatosan van olyan dolog, ami országos vonatkozásban is problémát okozhat. A bérezés kérdésében feltétlenül országosan kellene intézkedni. Iái még 1961-ben vizsgáltuk a járás területén a gyenge szövetkezetekben a vezető beosztású emberek bérezését. A Nyársapáti József Attila tsz 12 vezetője elvitte az össz jövedelem 32 %, ami komoly feszitettséget okozott. Hoztunk egy határozatot, hogy az inproduktiv dolgozók a jövedelem 4-6%-át vihetik el, de az összjövedelem oszthatósága szempontjából a 12%-oX állapitottuk meg. A helyzet az, hogy meg a mult évben volt olyan, hogy ez a százalék 24% volt, erre az évre lementek 16%-ra és igy csökkentik. Ennek alapján az inproduktiv dolgozók létszámát csökkentik, illetve a jövedelemrészt amit elvisznek. Ezt a problémát nem lehet kikerülni, ami különösen a gyenge szövetkezeteknél jelentkezik. A kérdésnek a másik oldala, ami sokkal izgalmasabb a következő. Országosan nincsen semilyen határ szabva arra vonatkozóan, hogy a tsz"~Vezetők hogyan nyerjenek dijazást.Ciyan következtetést kellene levonni, amikor az illető az egyik tsz-ből a másik tsz-be átmegy akkor 3oo4-®s dijasást ne kaphasson. Ha támogatást kell adni,*" akkor kapja a 8oo Et-t de ne jusson meg nem érdemelt jövedelemhez. Egyik másik vezetőnél nem áll arányban a fizetése az elért eredménnyel, vagyis az eredmény sokkal gyengébb. Ezen a téren véleményem szerint rendet kellene teremteni. Kurucz elvtárs: A jelentést, amit a Gödöllői járás készitett jónak tartom. A-számokat is vizsgáltuk azon kivül a személyes benyomás is s^zt mutatja, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek gazdaságilag és pártszervezetileg is jelentősen felnőttek. Ezt a jelentés is tükrözi. Tükrözi azt is, hogy a Pártbizottság helyesen látja az előtte álló feladatokat, ami az eredményekben meg is mutatkozik. A jelentés egyik hibája az szerintem, hogy nem tükrözi azokat a különbözőségeket, amelyek a járás területén megtalálhatók. Ezt a jelentés nem adja vissza, ami azért fontos, mert meghatározza a Pártbizottság munkáját is nagymértékben. A feladatokat is ezáltal differenciáltan kell meghatározni. Van a járásban jó szövetkezet is, gazdaságilag stabil szövetkezet, ugyanakkor