MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. július 13.
Napirend: - 1. A tsz-ek 1963. évi gazdálkodásáról szóló előterjesztés. - - Jelentés. 30–38.
/ Többek kost ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz vezetők gazdasági, szervezési stb. elhatározásaik előtt általában non végeznek jövedelmezőségi szánitásokat a legkedvezőbb megoldások keresésére vonatkozóan, 3./ Sok nehézséget okozott a tcfeok anyagi érdekeltségével kapcsolatos problémák megoldatlansága. Különösen a gyenge és közepes tsz-ekben a részesedés alacsony szinvonala nen Ösztönzi kellően a tagokat a jobb munka végzésére. Az ilyen szövotkezetekben az érvényben levő pénzügyi kötöttségek miatt., a vezetők a tagok részesedését a kevésbé ellenőrizhető közvetlen termékrészeaedés kiszélesítése és az alkalmazotti létszári indokolatlan növelése irányába fejlesztik, s ezzel további belső feszültségeket idéznek elő. a./ Közvetlen termékrészesedés esetén a tagok részesedését csak közvetett uton lehet szabályozni, s igy gyakran előfordul, hogy az egységnyi munkáért - a 2o-3o Ft-os munkaegység értékkel szemben - 80-I60 Ft értéket vagy még ennél Í3 többet kaphatnak. l b./ Az alkalmazottak szá mának növelé se ellentétes a párt szövetkezet -p o 1 i t ik áj jvai. A termelőszövetkezetek tulajdonképpen a zér.t növelik, az alkalmazotti létszámukat, mert a részükre szerződésben megállapított munkadijat még a tagok részesedésének rovására is kifizethetik. Ezek következménye szintén károsan hat: 1963-ban a tsz-ekben dolgozók 6,3%-a vo lt alkalmazott, s a felosztható részesedés 20/--át kapták. Ennek megfelelően 1 dolgoz ó tagra átlagosan 9688 Ft, gjy; alkalmazottra pedi g több mint 25 0 00 Ft évi jövedelem ju_tott. Volt olyan tsz is, ahol az alkalmazottak a tagi részese dés hntszorosát kapták é /Piliscsaba "Haladás"/. c./ Sok problémát okozott, hogy egy üzemen belül is többféle részesedési módot alkalmaztak és nem gondoltak a megfelelő kereseti arányok kialakítására, az összhang