MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. július 13.

Napirend: - 2. Jelentés a Ráckevei Járási Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági üzemeket irányító munkájáról (megyei brigádmunka). - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 11–20.

4S í Cservenka et-nő: Üzt hiszem nem felesleges megemlíteni azt, hogy egy korábbi kérdés tárgyalásánál vetette fel a VB. jó lenne alaposan megnézni a Ráckevei járásban lévő helyzetet, mert nem látja a VB. megnyugtatónak azt az állapotot, ami ott van. Ugy Ítéltük meg elsődlegesen magát a vezetést kell megvizsgálni és ha segitségre van szükség a segitséget megadjuk. Az elmúlt másfél év alatt jó néhányszor leültünk a járás vezetésével és részkérdéseket beszéltünk meg, A VB. előtt szerepelt a 11 járás munkája és 2. napirendként a Ráckevei járás. Vezetői megbeszélésen is külön szó volt a járásról. A szándékunk az volt, hogy segitséget nyujtsunk a járásnak ahhoz, hogy a vezetés határozotabb, céltudatosabb legyen, egyszóval erősödjön, szilárduljon. Suha elvtárs felvetette, hogy ellentétet lát a jelentésben. Én nem igy látom, mert amikor a jelentés azt mondja, hogy a járási pártbizottság VB-a a legfontosabb kérdéseket tisztázta és a hozott határozatok megfelel-őek a párt agrárpolitikájának ami a politikai vonalat illeti a szemlélet helyes de ugyanakkor mégi van lemaradás a munkában. Helyesen a Megyei PB és a Közp. Biz. határozatának megfelelően születnek meg a határozatok, de a helyi konkrétizálás már elcsúszik. A jelentés megemlítik azt hogy a dömsödi tsz kivételével mindenütt csemege szőlőt kell ültetni vagy semmit. Ezt meg kell vizsgálni, hogy helyes-e kell-e ilyen határozat. A másik dolog és helyes elgondolás az, hogy a tehénállományt egy helyre összpontosítani és itt zárójelbe teszik /: ez a határozat nemveszi figyelembe a csoporttulajdon viszonyát:/. A határozat az állattenyésztés feltételeit helyesen szabja meg, de a gyakorlati intézkedésekben már eltorzul. Ezeket a hibákat a jelentés megmutatja. A politikai meggyőző munka nélkülözhetetlen ezért van szükség a járási bizottságra is, a politikai meggyőző munka nélkül féloldalas a vezetés munkája. Az is igaz, hogy van fqj lődés, amit mi elsősorban abban látunk, hogy az ottani tanács vezetése megszilárdult van az irányitó munkájában komoly fejlődés. Nem érezzük ezt Juhász elvtárs vezetésével a járási pártbizottságnál. Nem lássuk, hogy felmérte-e ezt a helyzetet, ho^y már többet hárithat át a munkából, ami gazdasági a tanács fele, hogy ne a párt akarja elvégezni a tanács munkáját is mint akkor amikor a tanács vezetése nem volt megfelelő. Hogy a párt inkább az ellenőrzésben vállaljon szerepet és ezzel együtt azokkal a fel datokkal kell foglalkozni a járási pártbizottságnak azzal, arait nem lehet áthárítani és ez a pártmunka, a pártszervezetek megerősítése, a megfelelő politikai légkor kialakítása, amely kölcsönhatással van a gazdasági-szervező munkára is. A járási bizottság részéről hozott határozatok jók. Azt kellene megvizsgálni, legalább is én ugy látom, hogy Juhász elvtárs szervezői munkája, irányitó munkája elég következetes-e. Nem-e elnagyolja a dolgokat. Tartanak egy-egy aktiva megbeszélést ahol felvetik a problémákat, de a végrehajtás megszervezése elsikkad. Miből fakad ez, abból-e, hogy Juhász elvtárs saját maga nem eléggé következetesen tartja kézbe a dolgokat. A kádermunkánál felmerült bennem az, hogy nincs-e ott valami baráti összefogás, hogy nem lép fel következetesen. Nagyvonalú a munkastílusa, kényes kérdéseket olykor rábíz az apparátusra és nem maga veszi kézbe. Ugy kellene kézbe venni a dolgokat, hogy addig nem ismerünk senkit és semmit, amíg a problémákat meg nem odlják. üt