MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. június 29.
Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, különös tekintettel a szakrendelési hálózat kiépítéséről és a megyében lévő kórházak kihasználtságáról. - - Jelentés. 16–29.
Jelen tés a meg.ye egészsé gü gyi helyzetéről különös oekintettel a szakrendelési hálózat kiépítéséről és a megyében lévő kórházak kihasználtságáról. A megye egészségügyi helyzetét, fejlődését a következő sajátosságod jellemzik: 1./ Pest megye az ország fővárosának környékén helyezkedik el. Az ország legnagyobb népességű /a lakosság 8,1 %-a/ és népsűrűségű /128 fő/kmy megyéje. Bács és Borsod megye után sorrendben a harmadik kiterjedése, terület alapján. 2./ A főváros közvetlen szomszédsága, a megyében folyó iparositás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében 196o után fokozatosan Pest megy e lett az ország legnagyobb ipari lakosságú megyéje. Az ipari /építőiparral együtt/ a dolgozók száma és aránya a megyében az 1949 évi 73 ezer /23 %/ főről 196o-ban 161 ezerre /38 %/, majd 1963-ra 197 ezerre /42.6 %J emelkedett. 14 év alatt csaknem megháromszorozódott /169 %/ az ipari dolgozók száma. Borsod negyében az ipari dolgozók száma 143 ezer /37»4%/. Egyedül Komárom megye előzi meg Pest megyét az ipari dolgozók összdolgozókhoz viszonyított arányában, ahol az arány 50.7 % /75 ezer fő, mely magasabb, mint Budapest ipari dolgozóinak aránya. /47.1 • Egészségügyi szempontból az ipari lakosság ellátása nagyobb fel-r adatot jelent. 1949 és 1963 között az ipari lakosság 18o ezerről 349 ezerre /88 %/ növekedett, a mezőgazdasági lakosság 312 ezerről 177 ezerre csökkent, az egyéb népgazdasági ágakhoz tartozó lakosság 191 ezerről 293 ezerre nőtt. Hasonló ütemű változás következett be 14 év alatt Borsod, Fejér, Veszprém* Baranya, Heves megyékben, de lényegesen kisebb létszám mellett. 3./ Elsősorban a főváros szomszédsága miatt rohamosan növekszik a megye lakossága. 1949 és 196o év között évi átlagban 8.600 fővel,196o és 1963 között évi 12.4oo fővel növekszik a lakosság száma. Budapesten /1961 és 63 között évi 32 ezerrel/ Komárom és Fejér megyében hasonló mértékű a lélekszám növekedése. 196o-ig 4 megyében, 196o-tól 12 megyében csökken kisebb-nagyobb mértékben a lakosság. Megyénkben a-bevándorlás és a természetes szaporodás következtében az évi 1.6 %-al növekvő lakosság főleg Budapest perenközségeiben helyezkedik el, ahol igen magas az ideiglenesen bejelentettek száma /pl. Dunaharasztin 2.000/ Több peremközség lélekszáma egy évtized alatt megduplázódott. 4./ Az utóbbi három évben tovább tartott' a népesség öregedési folyamata, a gyernekkoruak /0-14 év/ száma 26 %-al csökkent, az öregkorúak /60 felett/ száma 9 %-al nőtt országosan. Pest megyében 17 %-al nőtt a 60 éven felüliek száras., akik fokozottabb mértékben igénylik az egészségügyi ellátást. 5./ Évtizedeken keresztül Pest negye egészségü 0yi ellátása sok vonatkozásban a fővárosra hárult. Naponta kb. 13o ezer ember /KSH/ utazik Budapestre dolgozni, tanulni. 21o ezer lakos szakorvosi cl látását a budapesti rendelőintézetek biztosítják ma is. Kórházi kezelést a megye lakosságának többsége ugyancsak a fővárosban kap. ./. £ V
