MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. április 6.

Napirend: - 5. Jelentés a Nagykátai járási vezetés tsz-irányító munkájáról (brigádvizsgálat). - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 24–40.

A harmadik kérdés az volt, hogy mióta ismert az, hogy a tanács apparátusa ilyen gyenge mezőgazdasági vonalon. Régóta, ismert és még sem történt megfelelő intézkedés az apparátus megerősitésére.A felelősség itt elsősorban a két vezetőt ter­heli. A következő kérdés az volt, hogy hogyan értendő a pártszerve­zetek,vagyis a tsz. párttitkárokra vonatkozó meghatározás. A Járási Pártbizottság munkájára vonatkozóan az a helyzet, hogy a pártbizottság operativan foglalkozik a tsz-ek gazda­sági vezetésével, ebbe bele vonja a tanácsot. A tsz. pártszer­vezeteknél a Járási Bizottság részéről az instruktor tényke­désén keresztül ugyan azt a munkamódszert alkalmazza,mint a Tanács, hogy gazdasági oldalról közelitik meg a meglévő prob­lémákat ugy tevékenykednek, mint egy gazdasági vezető, opera­tivan beleavatkoznak a gazdasági munkába és nem politikai vo­nalon közelitik meg a kerdéseket. A tsz. párttitkároknál arról van szó, hogy ezek nem elnökhelyettesek, nem lettek ennek megválasztva. Ugy értendő, hogy ugyan olyan operativan avatkoznak bele a gazdasági munkába, mint az elnök. Ezt a módszert továbbra is igy folytatni nem lehet, mert a politikai munka annyira sántit, hogy azok az emberek akiknek az lenne a feladata, hogy a munkára mozgósitsák az embereket sok esetben nem értik az összefüggéseket, mert nincs velük kelleően politi­kai oldalról megvitatva a dolog. A központi irányvonal nem megy megfelelően a tagság tudatába és nem is ennek megfelelően dolgoznak. Szektánsággal kapcsolatosan az a megitélésünk, hogy nem olyan tul nagy ezeknek a 3zektánsoknak a létszáma, mint amilyen a befolyásuk egyes helyeken. Egyes idős elvtársak képviselik a szektánságot, akinek nagy a tekintélyük az ottani tagok előtt és a saját nézetüket hangoztatva bizony megtudják csi­nálni, hogy elállnak a járási vezetés irányvonalának érvénye­sítése mellől. Egy-két helyen a vezetésben is résztvesznek. Van törekvés a járás részéről, hogy ezeket az elvtársakat a lehetőség szerint kicseréljék. Szubjektivizmus kérdése. Ez nehéz probléma, mert igy a vizs­gálat alkalmával, ilyen rövid idő alatt ezt megállapítani és azt, hogy hogyan érvényesül, hogyan hat nem nagyon lehetett. Ezt a kérdést arra alapoztuk, hogy milyen véleményt nyilvání­tanak olyan elvtársak, akik jobban ismerik az adott területet. Ebben a kérdésben a megyei instruktor elvtársra Érsok elvtársra támaszkodtunk, aki elmondott egy jó néhány példát. Kovács elvtárs ugy vélekedett: egyetért azzal, hogy a szubjektivizmus hathat itt-ott a munkájában, de a felvetett példák sántítanak. Ilyen példa a szentmártonkátai Nagy Zsigmond esete. Ezt a veze­tőt le kellett volna váltani, de a járási vezetés annak dacára hogy nem megfelelő azt mondta hadd maradjon még. Ennél a kérdés­nél Kovács elvtárs arra utalt, hogy nem akarták a fluktuációt növelni, másrészt azért, hogy önkritikát gyakorolt az illető és bíznaküabban, hogy rendbeteszi a dolgokat. A nagykátai "Kossuth" tsz elnökével kapcsolatosan is ilyen a vélemény. Madaras elvtár­sai kapcsolatosan Kovács elvtárs felvetette, hogy Érsok et. más vonalat képvisel, mint amiben Baráth elvtárssal megegyeztek. Jelenleg a PTO vezető beteg és helyette állították be a nyil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom