MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. január 13.
Napirend: - 3. Jelentés az ár- és belvízvédelmi, valamint vízkár-elhárítási felkészülésről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 11–13.
napirend . /árviz és beÍvizvédelem, vizkárelhéritás/. Varga elvtárs: Mi Vesztergombi elvtársékkal együtt állitottuk össze az anyagot. Az Országos Vizügyi Igazgatósággal a tárgyalások folyamatban vannak.Elsődleges feladatnak tartjuk a tervek elkészítését. Nem megnyugtató az árviz és belviz helyzetünk védekezés szempontjából. A múltévben lakásokat, középületeket is veszélyeztetett, de különösen nagymennyiségű terményt. A védekezés kétirányú lehet, egyrészt a vetést szakszerűen kialakitani védő növényekkel, másrészt az egyes kultúrát ugy telepiteni, hogy maga a növényi is védje a talajt. /Kérdéseket tett fel Szilágyi, Baráth elvtársak/ Varga elvtárs: Vannak községek, ahol javult a helyzet védekezés szempontjából és vannak ahol nem. A tanács erre vonatkozó intézkedéseket időben kiadta és az ellenőrzés során derült ki, hogy sok helyen nem tudták végrehajtani. Nem megnyugtató a helyzet az átereszek terén. Az épitési kapacitásunk gyenge. A tulajdonosokat kötelezni kell, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Fokozott ellenőrzésre és határozott fellépésre van szükség, hogy rendet tehessünk e téren. A tervezési kapacitást nem tudjuk biztositani mert nincs pénz, Dégen elvtársnak van egy előzetes Ígérete. Rákos patak rendezésére a tervek készülnek, - a fővárosi tanácsnál nem lesz probléma. Vesztergombi elvtárs: A Szilas patak rendezésével kapcsolatban a Fővárosi Tanács a tervezést beinditotta, - a felső - gödöllői részt addig nem lehet épiteni, ami^ a befogadó nincs meg. Amikor odajutunk, hogy a megyének be kell kapcsolódni időbér értesiteni fogjuk és mi is besegitünk költségben és műszakilag is. Felülvizsgáltuk a Gödöllőn üzemeltető halastat és átépitésre köteleztük, ezzel egy veszélyes góc kiküszöbölést nyer. Az 1963-as évi csapadék rendkívüli volt, mintegy looo éves gyakoriságú viz zuault le, erre a vízmennyiségre gazdaságosan tervezni nem lehet, - ilyen épitkezés nagyon költséges lenne. A lakosságot kötelezni kell, hogy az átereszek rendbe legyenek, ezeket a járási és községi tanácsok vizsgálják felül. Tapasztalatunk szerint, ha a mult évben az átereszek vizvezető képessége rendezett - legalább 60 %-al kevesebb kár keletkezett volna. A belviz védekezésnél lényeges a szervezettség, ezért javaslom, hogy a járás területén lévő intézmények, üzemek műszaki dolgozóiból,gépállomási dolgozókból, akik ismerik a területet egy operativ bizottság létrehozását. Ez jól bevált, mert adott esetben % helyi tanácsoknál kevés műszaki felkészültségű dolgozó van,