MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. július 2.

Napirend: - 2. A Pest megyében folyó pártpolitikai munka stílusáról szóló vitaanyag. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–21.

Egyetértenék., ha olyan elvet kimondanánk, hogy az apparátus jelentős részét a termeléshez közel helyezzük és nincs szükség az instruktorokon kivül egyéb csoportok összevonására a járási bizottságoknál. Horváth elvtárs összefoglalója; Az anyag nem igényelte, hogy határozatot hozzunk, igy összevontan nem is lehet, csak külön-külön minden kérdésről. A vita-anyag felvetett problémákat, s most senki sincs olyan helyzetbe, hogy kidolgozzunk határozatokat. Két dologgal - elvi kérdés - foglalkozom: egyik amit Keleti e. vitat: Jámbor elvtárs nem mondta, hogy nem lehet javitani a dolgokon, hanem azt, hogy alapvetően nem látja a lehetőségét és ezzel egyetértek. Javitani lehet és kell, de konkrétan ide kell terjeszteni, hogy miképen. Másik amit Keleti elvtárs vetett fel, a politikai öntudat növeléséről. Nem tudom, hogy e kérdést Keleti elvtárs önmagában hová helyezi. Bennem olyan érzést váltott ki, hogy Keleti elvtárs ugy gondolta /kicsit eltúlozva mondom/ mit követeltek és mit akartok talünk, ha nem nevelitek a kádereket. Az, hogy milyen öntudata van az embereknek az nem a megyei pártbizottságon függ. Az országunkban az összes szervek nevelik az embereket, az újság, rádió,^ tv., iskola, stb. - ezt a párt irányitja központilag. Falun az neveli az embereket, hogy ha agitálunk a munkára és annak eredményeire. Törekedni kell, hogy a pártmunkás müveit ember legyen, tanuljon, képezze magát, - ezzel egyetértek. Mi éppen azellen küzdünk, hogy a párttitkár a faluban magához hivja a tanácselnököt és felelősségre vonja, miért nem mozgósitja az embereket. Ez a járási tanácselnök feladata. Egy községben, ahol van 2o-3o párttag, egyszerű paraszt emberek, a párttitkár nem függetlenített ember, hanem dolgozik valahol és este, ha van ideje bemeegy a pártba. Azt kell érteni^ hogy a párt nem az alapszervezeteken keresztül csinálja a politikát, az alapszervezet csak magyarázza. A politikát a párt Központi Bizottsága határozza meg és a minisztereken keresztül mennek le a dolgok állana vonalon a községi tanácsokig - pl. az oktatás, vagy más. A mi alapszervezeteinktói falun nem várhatunk csodálatos nagy dolgokat. Községi tanács irányitása; nem a községi pártszervezet által történik, hanem a járási tanács által, s a községi pártszervezet ahogy tud segit. Ha arra támaszkodunk és azt várjuk, hogy a falusi párttitkár irányítson, stb. akkor még sokáig nem lesz rend. Nem azért nem működnek megfelelően a községi tanácsok, mert rossz a nyomtatvány, olvashatatlan a meghivó a tanácsülésre, és nem tesznek eleget az emberek tanácstagi kötelességüknek emiatt, hanem azért nem jönnek össze, mert nincs hatáskőre a községi tanácsnak ahhoz, hogy minél kulturáltabb legyen a falu, s az embereket nem érdekli, mit tárgyalnak a tanácsülésen. Ha egy-egy alkalommal arról van szó, hogy kulturházat építenek, utat, kutat, stb. létesítenek, és ezt megvitatják tanácsülésén, akkor ott van a fél falu, s nem csak a tanácstagok mennek el meghallgatni, vitatkozni. Tehát ha fontos kérdésekben kell határozni, az érdekli az embereket, s elmennek. Az állami szerveknek kell megtanitani az embereket, hogy mi a joguk, ésxxs rászoktatni, hogy éljenek a jogukkal, tegyenek eleget a kötele sségükne k. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR