MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. május 7.

Napirend: - 1. Jelentés a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa tevékenységéről és irányító munkájáról. - - Jelentés. 17–23.

- 2 ­Az intézkedések realizálódtak az alapszervezeteknél. Pl. Diósdi Csapágy­gyár , Budakalászi Textilgyár, Dunakeszi Konzervgyár, DCM Építkezés, A műszaki előrehaladást hatékonyan segitették az ujitó-mozgalom fejlesz­tésével,, A vállalatoknál ujitási feladatterveket készítettek, A múlthoz képest a fejlődést az mutatja, hogy a vállalat termelését elősegítő köz­ponti feladatokra irányítja a szakszervezet a figyelmet. A fejlődésben vannak még gátló körülmények 0 Sok még a kívánni való az SzB-ok propagan­da munkájában* Az irásos tájékoztatás még valahogyan kielégítő, azonban a szóbeli propagandával már, kevesebbet .törődnek, A Megyebieottságok, de a Szakszervezeti Bizottságok sem elég következetesen harcolnak az újítá­sok bevezetésének, a rendeletben előirt határidő betartásáért. Jelentős újítások bevezetése sokszor indokolatlan hosszú ideig tart. Az eredmények elérését nagymértékben segítette a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésére való mozgósítás. A munkaverseny szervezése ma már nem a törté­nelmi dátumok, hanem az éves tervek jó végrehajtása érdekében történik* A mennyiségi felajánlások helyett az export- és a mezőgazdaságon kívül előtérbe került a minőségi mutatók részleteiben való teljesítése, túltel­jesítése került előtérbe. Elmondhatjuk, hogy megyénkben a szocialista brigádban való versenyzési forma kezd általánossá válni. Számos jobb, kimagasló eredményt elérő szo­cialista brigád működik. Az összes munkabrigádok száma 2774, ebből szo- á cialista brigád címért 7o5 küzd, 199 érte el már e büszke címet. A szo­cialista brigádokon tul kibontakozóban van a szocialista üzemrészert,es a szocialista műhely r^rn elnyeréséért folyó verseny is. Pl. © Diósdi Csa­pággyár, Csepel Autógyár, Váoi Fonó, stb. üzemekben. Az eredmények mellett Elnökségünk elkövette azt a kibát, hogy időben nem hívta fel a Megyebizottságok, valamint a Szakszervezeti Bizottságok fi­gyelmét arra, hogy a munkaversenynek nemcsak a szocialista brigád formá­ja van, hanem azon kivül még nagyon sok egyéb is. Elsősorban a szocialis­ta munkaverseny alapját, az egyéni versenyzést kell tudató sí tani. Ennek a hibáiíiak cc kijavításához az utóbbi_hónapokban már hozzákezdtünk. Az 1962 évi vcrsenyvállaiások beindítását nagymértékben gátolta az,hogy a vállalatok döntő többsége nem rendelkezett az I.negyedévben jóváhagyott tervekkel, és ez bizonytalanná tette a versenymozgalom kibontakozását. A munkaverseny nyilvánossága még egy-két k'ivé-teltől eltekintve nem meg­felelő. Sok alapszervi vezető nem akar a korábbi évek túlzásaiba esni /: amikor plakáterdők borították el az üzemeket :/ ás így sok esetben a-, gyonhallgatják a kiválóan dolgozó egyének, brigádok üzemrészek eredménye­it o Ennek megszüntetését a Kongresszusi verseny alkalmából kívánjuk meg­szüntetni o — t- " j A z 1o 68/1961 és Io22/1961.MT-SZOT határozat végrehajtása a termel ési ta­nácskozásokról . As üzemi demokrácia helyzete és fejlesztése érdekében a megye üzemeinek döntő többségében sikerült elérni, hogy a termelési tanácskozásokat ter­melési egységek, a művezetői csoportok szintjén tartsák meg. Beigazolódott, hogy ilyen szervezésbon a tanácskozások hatékonyabbak, a munkások aktívabban tudnak résztvenni a problémák Megoldásában. Vissza­térő, meg nem oldott problémák inkább a tanácsi ijjerban mutatkoznak. ITem sikerült elérnij hogy a dolgozók-javaslatait, minden esetben figyelembe vegyék a vezetők, nem tartanak rendszeresen tanácskozást, formálisak a beszámolók, stb e Válaszolnak ugyan egy-két javaslatra, azonban a többség

Next

/
Oldalképek
Tartalom