MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 24.

Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek vezető szerveinek működéséről és az állami irányítás érvényesüléséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–11.

- 8 Horváth elvtárs összefoglalója: Véleményem, hogy h-sznos volt idehozni az anyagot, bár ténylegesen nem minden esetben vette figyelembe az adott lehetőségeket, s az élettől kicsit elszakadva tárt fel problémákat. Először nézzük meg a helyét a szövetkezeteknek. A tsz. nem állami, hanem szövetkezeti alakulat. Vannak jogszabályok, de ezek általában nem tartalmaznak állami szankciókat, legfeljebb fegyelmi szankciókat. A szankciók általában gazdasági szankciók és a tagokat érintik. Furcsa alakulat a tsz: beszélünk jogszabályokról, de ezek jelentős része olyan szankciókat tartalmaz, amelyet nem lehet alkalmazni, mert az ártana a gazdaságnak. Másik: igaz, hogy a tsz-t minden más szerv alárendeltnek tekinti és ők maguk is felettesnek tekintik az összes szerzodést-köto, felvásárló, stb. szerveket, mert ezek mind tudnak gazdasági szankciókat alkalmazni. Van e dolognak másik oldala, hogy megvédjük a szövetkezeteket, akár igaza van a szankciót ki :zabni szándékozó vállalatnak, akár nem. Magunk ezeket a szankciókat nem engedjük alkalmazni, aztán a tsz. ezt megszokja és azt mondja " engem agy is megvédenek

1' s igy nem is akar eleget tenni. Pl. a borsóra szerződést köt a tsz. tudja, hogy nem fogja megtermelni és leszállítani, - de ezt tudja az is, aki vele a szerződést megköti - mégis megteszi a hitel miatt. Mi nem engedjük megkötbérez ni a tsz-t, mert az tönkretenné. Mi merült fel konkrétan: hopy nem vezetnek rendes jegyzőkönyvet! tudom, hogy pl. nem olyan regen a járási bizottságainkon nem volt olyan munkaerő, aki gyorsírni tudott volna. Honnan szerezzenek olyan gyorsírót, aki pontos jegyzőkönyvet vezessen? 15 éve küzdünk, hogy a párt-alapszervek rendes irott anyagot vigyenek a taggyűlésre," és hozzanak határozatokat. Ez nem sikerült. Most a jogszabályok megkövetelik, hogy jegyzőkönyvet csináljanak, de ez meg nem megy. Kifogásolják az elvtársak, hogy a fegyelmi ás eljárás nem jogszabályszerű, de egy állami vállalatnál 5 ember van és már van nekik jogászuk, a tsz-nek viszont nincs, tehát hogyan tudjuk megkövetelni a tsz-tői a jogi eljárást. Ha be akarjuk torttat ni a jogszabályt a tsz-el, akkor kell egy jogász, aki jogszerűen intézi az ügyeket, ha nagyobb tsz-ről van szó, akkor jogügyi iroda kell. Kell e~y pénzügyi csoport, - egy anyag-nyilvántartási csoport, - egy termelesi csoport, stb, A kézi kapálás, meg a gyomlálás, - tehát azok a növények, melyek termelése kézzel folyik, olyan alacsony a termelékenységük, hogy megeszi a sok-féle függetlenített ember mindazt, amit termeltek, Ezekkel számolni kell, s mi hozhatunk határozatot, amennyit akarunk, az élet megy a maga utján. Ezeken a problémákon nem tudunk változtatni, s ez nem is annyira párt dolog, hanem másról van szó, arról, hogy az M-nek és a TsZ. Tanár snak kellene megpróbálni megtalálni, hogy mi az ami kell és mi az ami nem a tsz-ek-ben. Mi az, amivel nekünk kell és lehet foglalkozni, és ami nagyon fontos? Pl. a közgyűlések kérdése: - bár itt is meg kell mondani, hogy maximaiizmus az, amit Baráth elvtárs javasol, mert azt még a legfejlettebb üzemekben sem tudtuk megvalósítani. 5