MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 24.

Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek vezető szerveinek működéséről és az állami irányítás érvényesüléséről. - - Jelentés. 30–38.

- 3 Erfcheto, bogy az ilyen Tsz-ben maga a tagság követelem bog/ hivja össze a köz- vagy küldöttgyűlést. /Sződ "Haladás", Alsógöd '•'Egyesült Törekvő"/ A közgyűlés előkészítése a napirendi pontok kitűzése azoknak előzetesen a tagsággal, vagy a küldöttekkel való közlése nem történik meg, ezéfct a közgyűlések elhúzódnak, nem a Tsz egészének égető problémái, hanem az egjes tagok sérelmei kerülnek megtárgyalásra, ennek pedig az az oka, hogy a panaszok egyrészét a vezetőség nem hallgatta meg, vagy nem orvosolta azokat. A nagy taglétszámú Tsz-ek egyrészében küldötteket törvényesen nem is választottak. Igy küldöttközgyűlésről nem is lehet beszélni, Pl. Sződ haladás" tsz-ben a küldötteket nem * választották, hanem kijelölték . A csemői "Uj ? let

;

i-ben az Elnök esetenként közli a brigádvez etőkke l, hogy a küldöttközgyűlésre hány tagot hozzanak. Másrészről viszont az is előfordult, hogy a megválasztott küldöttek száma nem éri el a törvényben megbatározott legkisebb létszámot. Pl. A ceg~ lédberceli "Egy étért és

1

1 3oo tagja közül mindössze 13 küldöttet választott, a helyett. Az összebivott köz- és küldöttgyűlések gyakran nem határozatképesek. -A jegyzőkönyvben erre utaló adau ok hiányosakj vagy a valóságot nem fedik. A termelőszövetkezet vezetői a szövetkezetben ténylegesen dolgozók létszámát veszik figyelembe a határozatképesség megálLapit ásáboz.-. holott a törvény a belépett tagok számához képest kívánja a határozatképesség megállapítását. Pl. Pót "Vörösmartyt t'sz„ zárszámadó közgyűlésén 233 személy vett részt az 52o helyett. -A váci járásban tartott vizsgálat szinte minden tsz-nél azt állapitotta meg, hogy közgyűléseik a megjelentek számára való tekintettel határozatkép;elenek voltaké