MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 9.
Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése az abonyi József Attila Tsz-ről, valamint a tsz pártszervezetének politikai-nevelő munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–21.
Másik, igen nagy probléma a szétszórt gafcdaság: ha arról van szó, hogy jószágot állítunk be, problémát jelent a takarmány is, de a férőhelyek szintén. Ha 2-3 éven belül a jószágállomány fel akarjuk fejleszteni, akkor a tsz-nek épikezni kell, viszont beruházási keretekkel rendkivül rosszal állunk. Árról volt szó - az előzetes tervkészítésnél - hogy 1,2 millió ft-ot kapunk,, a végleges terv készítésénél ez már lecsökkent 96o.ooo-re. Az előző tervben szerepelt istáló, furott-kut, gépvásárlás és belső iillany hálózat, most a lecsökkentés következtében nem tudom mit csinálunk. Annyira nincs vizünk, hogy egész nyáron lajtos kocsival kell kihordani a vizet az embereknek a faluból. Pl, kutakra z:-oo.ooo ft-ot kértünk és csak loo.ooo-et kaptunk. Tervbe van véve az öntözött terület növelése, de hogyan lehet azt megoldani, ha nem kapunk keretet arra, hogy egyáltalán valahonnan vizet tudjunk venni," Helyes lenne - és rendkívül szükséges is - hogy előre megtudjuk, mennyit fogunk kapni beruházásra - a jó tervezés érdekében - mert a jelenlegi helyzetben nem elehet előre tervezni, 2J- ft-os taunkaegységgel kapcsolatban: nem merünk közgyűlést összehívni. Vezetőségi ülésen megmondtuk, hogyan nézünk ki, és azt is megmondtuk, hogy várjuk a központi segítséget, A tagság egyenlőre ugy van informálva, hogy 3o ft-os a munkaegység értéke, A 23, ft-os érték már feszitett, mert 18,5o jött ki, napokon keresztül rágódtunk, és minden terményre 1-2 q. pluszt terveztünk . A termésátlagok papíron szépek lesznek, hogjr milyen lesz a valóságban az kérdéses, mindenesetre a tervünk feszitett. Hozzászólások; Király elvt á rs! Számoltunk azzal, hogy az abonyi 3 tsz, egaesitésénél komoly hátránya lehet a jó József Xttila tsz-nek, mert 2 gyenge tsz, olvad be. Hozzájárultunk ugyan, de bebizonyosodott, hogy az egyesítésből eredő terheket a József Attilának teli viselnie, Hékünk ez az aggályunk akkor is meg volt, szóvá is tettük, a válasz az volt, hogjr más megoldás nincs, ha a 2 gyenge tsz-t is rendbe akarják hozni, A sz ntóföld felét hozta a József Attila tsz, és az össz-terület több, mint felét a másik 2 tsz, hozta. Külön neheziti a helyzetet, hogy a J. A, 12 aranykoronás földdel rendelkezett, a behozott földekkel 8 aranykoronás lett, tehát gyengébb földek jöttek, ahol valószínű a termésátlagok is alacsonyabbak lesznek, A József Attilára el lehet mondani, hogy nagy ából megalapozott gazdasága volt. Most az egyesítés után 8oöo holdból 5ooo kh."szántóra 6 erőgép van /holott a J.A. gépesítése is jó volt eddig/, A ló állomány igen magas, 4-3-4-5 holdra esik 1 pár ló, s nincs kihasználva a lovak, munkája - ás az év nagy részében nincs kihasználva, de takarmányozni naponta kell, tehát rendkívül költséges, 26o ló mérhetetlen takarmányt"eszik meg, A szövetkezet fejlesztése szempontjából felmerül, hogy a gépesítést javítanunk kell gyorsabb ütemben és a lóállományt ennek megfelelően lehet csak majd csökkenteni. Amig nincs megalapozva a gépállomány, addig nem lehet a lovakat eltávolítani, mert munkára keli használni. A József Attilában alapjában rendben voltak a dolgok, volt egy elég erős pártszervezet, s minden szempontból ugy a munkája, mind jövedelme a tsz-nek megfelelő volt. Decemberben egyesültek. Most azon problémázni, hogy jó volt-e az egyesítés, vagy nem-e kellett volna elhalasztani nem lehet, de tény, hogy amennyiben nem kapja meg a tsz. az igényelt pénzt, gondolom nagyon komoly bajokkal kell szamox.ni.
