MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. március 26.

Napirend: - 1. Jelentés a megye iparcikkekkel való ellátásának helyzetéről és a Pest Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályának ezzel kapcsolatos tevékenységéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–20.

- 8 Kost mi dolgosunk olyan témán, hogy az országban megvalósítjuk az ellátási központokat. Ezeknek a jelentőségük, hogy bő választékú és erősen szakosított üzletekkel rendelkeznek, mert ha vidéken 3*6 a ruházati cikk ellátás, végül ott fognak vásárolni a falu lakosai, így Budapest forgalma csökkenni fog és a lakosság kényelmét is jele nti. Elvtársak! Én nem véleltlenül vetettem fel a járási kereskedelmi felügyelők kérdését. Azért vetettem fel, mert sem a kereskedelmi osztály, sem a minisztérium nincs abban a helyzetben, hogy ezer felé gagozódó hálózatának szakmáját alaposan ellenőrizze. Ezért nagy feladatot kell a felügyelőségekre bizni. Elsősorban a társadalmi ellenőrzést szervezzék meg. Ha ez jól van megszervezve, a megyei kereskedelmi osztállyal a társadalmi ellenőrzést

?különböző visszaélés sem jelentkezik, biztosítani tudják a lakossag becsületes ellátását, iblmerült a burkolt árdrágítás kérdése. Ez egy olyan probléma, melyet mi rendszeresen figyelünk különböző intézeteken keresztül, hogy milyen áruk jönnek az ipartól, milyen az áruk minősége, A ruházatban técyleg fel kell figyelni a burkolt áremelkedésre, de a burkolt árcsökkenésre is. Bosszantó mindig az, ha burkolt árámelkedés van, de pl, burkolt árcsökkenéssel gyártották az AH, 28-as rádiót. Szeretném még felvetni a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közötti kapcsolatot: A közös tevékenység javult - erről beszélt Komor elvtárs is. Itt arra van szükség - ás nem szabad a kiskereskedelemnek megalkudni kinnt vannak a jó rendelkezések, de ha nem él vele a szerv, akkor ba$ok lesznek. Meg kell mondani, hogy az ipar vállalatok igazgatói, főmérnökei könyörögnek, hogy a nagykereskedelem, engedje el a kötbért, Ha ilyenkor belemegy a kiskereskedelem, akkor azt mondják, meg lehet ezekkel egyezni, 'Judni kell, hogy a kiskereskedelem és nagykereskedelem között nincs szállítási szerződés. De ha a kiskereskedelem nem azt az árut kapja^ amit ó kert és mégis átveszi, akkor azt mondják: ez jó nekem és en ide szállítok, Ifel kell készíteni a kiskereskedelmet, szerezzen érvényt a szankcióknak. Másik dolog: mi ösztönzi az eladót, a kereskedelmet? Egy éve megszüntettük a prémiumot és bevezettük a jutalékot - alapbér + jutalék -. Maga a vezető is jutalékot kap" az eladók után is. A kereskedelmi dolgozók jövedelme átlagban 134-0 ft. Ebben benne van a bolt-vezető is. Ennél a kérdésnél is nagyon kell vigyázni, hogy az alapbért biztosítani tudjuk, Eelmerül a közvetlen beszerzés kérdése. Helyi ipartól történő beszerzésnél:látni kell, hogy elég erőteljes irányzat elsősorban az legyen, hogy az állami lakosságot a nagyipar lássa el, legfeljebb olyan termékekkel nem, ami számára nem előnyös, hogy termelje, azt irányozzák elő a helyiiparnál. Erre adunk keretet. Itt a következő veszélyek vannak: mi arra vigyázunk, hogy a helyi árualapokra előirányzott összeget ne olyan árukra költsék el, amelyet az állami nagyipar is termel, hanem ami a választékot bőviti, a kulturáltságot fejleszti. Mégis találkoztunk olyannal, hogy nem helyesen használják fel, pl, a ceglédi ruházati KTSZ, olyan kerékpározáshoz használatos zakót árult, melyből a kereskedelemnél több száz van. Miért kell ezt a KTSZ-t ilyen cikkből foglalkoztatni. Máskülönben a kiskereskedelemnek minél nagyobb a kerete, annál jobban tudja színesebbé tenni a választást. / /