MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. március 26.

Napirend: - 1. Jelentés a megye iparcikkekkel való ellátásának helyzetéről és a Pest Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályának ezzel kapcsolatos tevékenységéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–20.

csak. akkor, ha más helyet ajánl fel, vagy ad. Hiába hozunk létre bizottságot, nem lehet megoldani. /Borosné e. közbeszól, hogy esetleg gazdaságosabban lehetne meg­oldani/. Ez igaz, de hiába mondja Boros elvtársnő, hogy egy utcai helyiség­ben raktár van, holott üzletnek is fel lehetne használni, ha az más tulajdonában van ás nem mond le róla. Talán javasolhatnánk a megyei Tanács kereskedelmi és ipari osztá­lyának, hogy kérnék be a fontosabb helyeken a járási szervektől a helyiseg címeket ás esetleges problémákat /ki használja, milyen célra, stb./ és utánna beszéljék meg, mire lenne alkalmas, készít­senek tervet és a helyi szerveket bevonva - ha lehet oldják meg. Javasoljuk: a megyei Tanács gondoskodjon arról, hogy a járási tanácsokon keresztül nagyobb felelősséget biztosítsanak a községi, városi tanács kereskedelmi előadójának ás kereskedelmi állandó bizottságának, kérjék ki véleményüket az áru elosztásáról, hálózat fejlesztésről. ITe a megyénél elkészült terv legyen, hogy hová mii; en árut szállítanak és hol - mit létesítenek, hanem ott az elvtársak feleljenek helyben érte. Ha olyan van, hogy községi vezetők kérnek valami létesítményt, ami nem a nép kívánságát fejezi ki, akkor oda teli menni, összehívni a lakosságot ás mondja el az a tanácselnök, vagy más, hogy miért akarja, a nép majd közli az álláspontját. Felelőssé keíl tenni személy-szerint a tanács vezetőit olyan intézkedésért, ami a la­kosság ellen van /Baráth e* említette, hogy Solymáron hogyan ol­dották meg a hálózat-fejlesztést/. Mindenki tudja, hogyan szokott történni a legtöbb esetben egy-egy építkezés, A vállalat - a megyénél, vagy a központnál - megtervezi hogy milyen módon növeli a hálózatot és utánna a helyszínen rá­beszélik a község vezetőit. De ne hagyják rábeszélni magukat, inkább ne csináljanak semmit, ha az nem megfelelő, Akármilyen szépen néz ki egy ruházati bolt, de ha nincs élelmiszer bolt, akkor nem megyünk semmire, mert ruhát nem esznek az emberek, /Komor e. közbeszól, hogy kinn voltak a helyszínen, bejárást vé­geztek Szolymáron. A község fejajánlott község-fejleeztési pénzt külön üzlet létesítésére, mert élelmi zert és vegyes ruházatot árultak. Arról van szó mindössze, hogy onnan kivesszük az ipar­cikkeket és ruházat lesz, viszont kapnak egy nagy élelmiszer­boltot, mely 2 műszakra lesz beállítva,nagyobb készlete, válasz­téka lesz és ugyanakkor az iparcikket máshová fogjuk vinni. Emellett a községnek volt egy panasza, hogy a cukrászda el van hanyagolva, ezt rendbehozzuk, azonkívül zöldséges boltot nyitunk,/ Mi itt csak elvi határozatokat tudunk hozni, melynek lényege, hogy törekedjenek a hibákat lehetőleg elkerülni. Ismételten szeretném elmondani, hogy nem kell elmarasztalni a kereskedelmünket, szép eredményt értek el és ami problémát tapasz­taltunk az nem mindig" tőlük függ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom