MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. március 26.

Napirend: - 1. Jelentés a megye iparcikkekkel való ellátásának helyzetéről és a Pest Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályának ezzel kapcsolatos tevékenységéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–20.

Véleményünk., hogy ne agy nézze a Tané.cs kereskedelmi osztálya az fmsz. boltokat, amelyektől csak megtagadni lehet valamit, de segiteni nem, mert akkor nem javul meg a kapcsolat. Van ilyen tapasztalat, bár a jelentésben nem akartuk ilyen élesen kihozni. Bokor elvtárs hozzászólásából is érződött, hogy komoly probléma van a megfelelő együttműködésben, A jelentés és a határozati javaslat alapvetően rámutat a tennivalókra elvileg. Konkrétan nem tehettük, mert nem adhatunk utasitást a tanács kereskedelmi osztályának. Szerintem ez a megfogalmazás, hogy tovább kell fejleszteni a hálózatot elsősorban ipari ás mezőgazdasági területekre, ez irányvonalként helyes. Hogy tovább kell javitani a munkakapcsolatot - ez szintén elfogadható javaslat. Azt hiszem Komor elvtársék az itt hallott hozzászólások alapján fognak tenni intézkedéseket a munka javitására. Király elvtárs: Keleti elvtárs az első oldalon lévő esyes pontból azt vonta le /az iparcikk forgalommal kapcsolatban/ hogy koloszális növekedés. Én külön megkérdeztem Komor elvtársat, hogy kitudná-e mutatni, hogyan alakult a helyzet árindex, érték, stb. tekintetében, mert a növekedésben sok-minden szerepet játszik, áremelés, burkolt áremelés, stb. Azért teszem ezt szóvá, mert előttem van a Statisztikai igazgatóság jelentése, amely ezt a kérdést a helyére teszi. Jó lett volna, ha Galbicsek elvtársék ebből is használtak volna fel a jelentéshez. / A továbbiakban idéz a Stat.Hiv. jelentéséből/, Szt a kérdést csak azért is kell forszirozni, mert nem tett volna évenként ilyen növekedést az az eg7/szerü téqy, hogy a megye egy főre eső átlagos bruttó jövedelme 27 %-al nőtt, A jövedelmek szolgálnak a bázisául a fogyasztási cikkek vásárlásához. A munkások ás alkalmazottak jövedelme van megadva, de időközben volt a tsz. mozgalom növekedése és a parasztság jövedelme nemigen emelkedett. Itt is ugy nőtt az egy főre jutó bruttó tövedelem, hogy az nagyobb mértékű, mint az egy keresőre jutó. A keresők számának növekedésével nőtt mindenekelőtt. Olyan agrártermékekből vásárolnak sokkal többen a mezőgazdasági területekről, amelyek eddig önellátók voltak, tehát sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a kereslet. Ha itt hagyjuk a jelentésben a számot, az többféle következtetésre ad alkalmat: mutatja, hogy az elmúlt 6 évben évenként 12 %-al nőtt a kereskedelmi forgalom iparcikkekben. Én 4- évet mutattam meg a Stat, Hív. jelentéséből és az ötödik évnek lehet azt számitani, melyet 1961-ről ir, hogy a mult évben nem sikerült néhány területen a tervet teljesiteni ugy, ahogy szerettük volna, époen az életszinvonal tekintetében. Keleti elvtárs: Ha igaz, ami a jelentés 3. oldalán van, hogy 1955 és 1961 között 71 %-al nőtt az iparcikk forgalom, akkor továbbra is fenntartom a következtetéseim, függetlenül attól, hogy volt-e árdrágulás vagy nem. Ha nem igaz, hanem az igaz, amit Király elvtárs idéz, akkor arra kérem Komor elvtársat, hogy ismét nézzék meg és annak alapján vonják le a következtetéseiket.