MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. március 12.

Napirend: - 1. A Nagykátai Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése a megyei pártbizottság 1961. május 4-ei határozatához kapcsolódó irányelvek végrehajtásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–8.

Most már minden szövetkezetben felül lett vizsgálja, jóvá lett hagyva, most már folynak a vállalások, mák ? kukorica, stb. Akadályt jelentett még néhány tsz. egyesítés, amelyek január végén oldódtak meg, emiatt a munkavállalások II. közepén indul­tak be. Még mindig van olyan szövetkezet, ahol el sem kezdték a munkavállalást. Bradács e. kérdést tett fel a párton*kivüliek aktivitásával és a párttagok magatartásával kapcsolatban: tapasztalatainkat e téren onnan szereztük, hogy sok esetben résztveszünk tsz. párt­taggyülésen, és halljuk a megnyilvánulásaikat, másrészt azt is látjuk, hogy a pártonkivüliek közül sokan - akik most lettek aktivák, brigádvezetők, sokkal egészségesebben állnak hozzá a dolgokhoz, A problémát világosan látjuk, foglalkozunk vele. Még a régi tsz-ek idején /az' átszervezés előtt/ nem mindig a leg­szerencsésebb volt a párttagok összetétele. Pártszervezetet létre kellett hozni, a mércét nem lehetett maisra állitani és emiatt nem mindig a legrátermettebb, legmegfelelőbb emberek ke­rültek a pártba, Pártépitési probléma, hogy az embereket megtudjuk nevelni és ebben"az uj erők is segitenek. A nevelés, meggyőzés alapján vagy megjavul az illető párttag, vagy megválunk tőle. Előfor­dul, hogy részegen megy egyik-másik párttag a munkába, stb. Nem lehet ezt általánosítani, de van ilyen is. Ezt a továbbfejlődés során meg kell oldani, mert nemcsak párton belül, hanem szövetkezet terén is mutatkozik ilyen probléma. Van olyan, hog^ a kis tsz-ben lévő tagok ott akarják hagyni a szövetkezetet és Bpestre akarnak jönni dolgozni. Voltak és vannak vándor szövetkezeti tagok, akik nem tudnak egy helyen megmaradni, egyik évben itt, a másik évben máshol dolgoznak. Munka fegyelem kédése és nekünk el kell döntenünk, hogf átnevel­jük őket, vagy elengedjük. Itt régi tsz. tagokról és nem párt­tagokról van szó. Másik kérdésére Bradács elvtársnak: mult év tavaszán fejeződött be a járásunkban az átszervezés, akkor közvetlenül a megszilár­dítás, a vezetés, szaksezetés megoldása, stb. nagyon lekötötte az erőinket, a pártépitési munkával keveset, ill. jóformán semmit nem tudtunk foglalkozni, csak az 1961-es év második felében. Talán a vezetőség-választás volt az, ami komolyabban a pártszer­vezetek felé húzott bennünket, és talán most vagyunk olyan hely­zetben, hogy a pártszervezetekre támaszkodva akarjuk megoldani a munkát. Emlékszik Bradács e. a Lőrinckátai egészségtelen helyzetre. Bár ott most az általános helyzet javult, de a tanácselnök még mindig nem nyugszik, azt kezdi kutatni, hogy a 2oo.ooo ft-os biztositás jogos volt-e a tsz-nek, va^y nem. Ez azt mutatja, hog7 a község vezetőinek még mindig az faj, hogy a szövetkezet 4-0 ft-ot fize­tett, keresik: jo^os volt-e a megsegités. Mi ezt a JB. részéről nem nézzük el, de azt várjuk, hogy az alap­szervezetben kell az egyes párttagok esetében megvívni a küzdelmet, s ez a nehezebb dolog. Mi tudunk kiemelni embereket, tudunk hatá­rozatot hozni emberek megfegyelmez ésére, de jobbnak tartjuk, ha az alapszervezetet szoritjuk rá, hogy ők lépjenek fel egyes párt­tagok ellen. A pártépités legfontosabb feladatának tekintjük - egyébként ez sokkal hosszadalmasabb dolog - hogy alapszerve­zeteken belül lépjenek fel a visszahúzó erőkkel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom