MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 2.

Napirend: - 2. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pb-titkárának jelentése az egyetem rektoráról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–37.

- 28 Én magam is beszéltem vele, kiderült, hogy halvány fogalma sincs a szovjet biológiáról, olyanokat fog rá, amit a szovjet biológia soha nem hirdetett. Hivatkozott Horváth Luscsenkó 54— es beszédére. Kértem, szerezze meg ezt az anyagot, azóta sem szerezte meg, Virágh elvtársat tájékoztattam Horváth dolgairól, ők erre elkezdték védeni, elkezdték az embereket kihallgatni és kiderült, hogy amit mi - az ötös bizottság - megállapítottunk, nem igaz. Bálint volt az egyik ilyen fő ideológus ebben a kérdésben. Virágh állította, hogy ugy van, ahogy kifejtette Bálint, de egyetlen hasonlóság sincs abban, amit Horváth mondott. A továbbiakban felmerült, hogy a Tudományos Akadémiáról javasolták Horváth kiküldését a SzU-ba a biológusok kongresszusára a magyarokat képviselni. Abban az időben még nem volt tisztázva Horváth ügye, személyzeti osztályvezető jött hozzám, hogy van ilyen javaslat Horváth-ra, azt válaszoltam, hogy nem értek egyet vele. Később tudtam meg, hogy a Párt VB-hoz is ment ilyen levél és a VB. egyetértett a SZU-ba való kiküldésével. Az én véleményem az volt, hogy annyi rendes ember van az egyetemen, akik még nem voltak a SZU-ban, akkor miért kell pont egy ilyen embernek a kongresszusra menni, aki ilyen kijelentéseket tesz. Egyébként Horváth visszajött, senki bele nem köt, tanszék-vezetőként végzi munkáját. Párt politikájával és a tudományon politikával kapcsolatos ellentétes nézetek: többszörösen végig tanulmányoztam a párthatározatokat, Pehér elvtárs előadását és semmi olyant nem tudok találni, amiben ellentétes véleményen lennék. Nem tudom tehát, mire alapozza,ezt a kijelentését, ill, véleményét Virágai e, A simazin és az olasz buza: ismerik a véleményem a minisztériumban i§f nincs semmi okom arra, hogy megváltoztassam a véleményem, ezt csak akkor teszem, ha a tények azt mutatják, hogy meg kell változtatnom. Tévedés az, hogy az dasz búzával kapcsolatban tett kritikai megjegyzésem az intenzív, különleges buzafajtákra vonatkozik általában. Az olasz búzát először a jugoszlávok kezdték el alkalmazni, később ráfizettek - ezt miniszterük mondta el. Ugyanis az olasz buzafajták rendkívül fagy-érzékenyek, 18 foknál kifagynak. Valóban tavalyelőtt ahol melegebb az időjárás szép termést adtak, de ki biztosit arról, hogy minden évben enyhe a tél. Pl, vetünk egy évben 2-3oo.ooo holdat, és jön egy kemény tél, nézhetünk a termés után. Tehát egyik előadásomban azt a kifejezést használtam, hogy vagy elüti a 21-et, vagy nem. Nekünk a mezőgazdaságban módszereinkben nem lehet az ilyen vetőmagra épülnünk, Simazin: Vigyáznunk kell amikor kutatjuk, hogy ki a maradi. Ki lehet ugy is jutni az ablakon, hogy valaki kiugrik - jelképesen. Nekünk olyan uj kell, amely elósegiti a hozamok növelését a termelési hozamok növelését. Példámban felhoztam a simazint és elmondtam, hogy nem mindenütt használ, sok olyan hely van, ahol annyit ér csak mint a szentelt viz, máshol tökéletes. Ezt a következőkkel indokolom: 1 kg, simazin 4- dollárba kerül és 1 kh. földre 5 kg, kell, &z igen nagy összeg, többszáz forint, nagy áldozat a kormánytól, hogy lehetővé teszi a simazin alkalmazását, azonban véleményem, hogy alkalmazzuk, de csak ott, ahol annak helye van. Pl. Hajdúszoboszlói"gazdaságban egy ember 2oo-25o kh. kukoricát müvei simazin nélkül, kiválló eredménnyel. Megpróbáltuk egy bizonyos területen abban a gazdaságban a simazinos művelést, nem volt megfelelő a hatás. Maga Virágh e, is azt mondja, hogy a Tiszántúlra nem kell vinni simazint, mert kötött talajon ha nincs megfeáelő csapadék, nem lesz hatás. Én tehát a körültekintő alkalmazásara hivtam fel a figyelne u. Lí