MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 2.

Napirend: - 2. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pb-titkárának jelentése az egyetem rektoráról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–37.

- 19 A könyebben érthetőség kedvéért néhány dolgot szeretnék elmondani: Ezek nem uj^probl^má^j^leményem-sze^int személyi okokból erednek. az e^ész <élvi'"dologra rá van kenve egyVmáz• Nem véletlen, hogy a fó kérdések mindig személyi kérdésekben éleződtek ki, bár voltak sulyos elvi kérdések is az egyetemen a párttagok, kommunisták fejében, ezek mindig elaludtak és ezért nem sikerült tisztázni kellően. Egyegy személyi kérdésben viszont kenyértörésre vitték a dolgokat. Az ellenforr. után kerültem a gödöllői járáshoz, nem ismertem, mi volt az egyetemen előzőleg, viszont azt tudom, hogy ott abban az időben elég sulyos revizionista nézetek voltak, az elvtársak szektás oldalról próbáltak ellene harcolni. Az ellenforr. után tehát zűrzavaros nézetek voltak, nagyfokú bizalmatlanság volt a kommunisták között is a pártszervezetben, mely sokmindenben megmutatkozott: bizalmatlanok a titkárral szemben, a rektorral szemben, a VB-vel, PB-vel szemben, egyszóval mindenkivel bizalmatlanok. Ez ma már nem olyan sulyos, rendeződött, de van néhány gócz. Ebből aztán az következett, hogy min_ dent a VB-hez akartak bevinni, mindent a VB. akart intézni, azt hitték, hogy ez a jó módszer. Ez megmutatkozott A Bálint Andorral szemben a Smukler Magda felvetése. A bizalmatlanság terén nem sikerűit előbbre jutni. Magyari e-al szemben is megmutatkozik a bizalmatlanság. Kolbai - az előző rektor - ellen komoly kifogások voltak, pártonkívüli is volt, felvetődött, hogy jó lenne a Magyari elvtárs rektornak. Erre azt mondtam, hogy Kolbai pártonkívüli, sokkal könyebb sakkban tartani, - továbbá hogy Magyari e. kialakult ember, párttag, vezető volt eddig is komoly funkcióban, és több bajuk lesz Magyarival, különböző okok miatt. Ezt figyelmen-kivül hagyták. Ez a bizalmatlanság a párton belül, kommunistak között, végülis leszűkült oda, hogy sokan azt gondolták, hogy csak "én vagyok megbízható^ /mármint mindenki saját magára gondolt/, és ebből következett, hogy az úgynevezett "forradalmár" odamegy a pártonkívüli dékánhoz, mószerolja a VB-t, stb. Vannak negativumok Magyari e. magatartásában, amit a VB.-nek el kell Ítélni. Türelmetlen,-sok esetben én is türelmetlen lettem volna de módszerben másképp kellene csinálni. Harmadik dolog: egyes ügyekben meglévő következetlenség, ami a pártszervezet részéről megmutatkozik és ebben Virágh elvtárs a hibás. Amikor Virágh e. lett a titkár, hosszú ideig rendesen ment a pártmunka, de aztán elkezdődött a szubjektivizmus, pl. kitüntették Schillert, szerintem elvtelenül, meg is mondtam miért. Shiller helytelen állaspontot foglalt el a párt alapvető kérdéseiben, a dem. centralizmus kérdééében, pártonkivüliek kérdésében. Még most is napmint nap meg kell őt győzni minden kérdésben, pedig a tanári pártszervezet titkára. Virágh e. azért javasolta kitüntetésre, mert egy néhány kérdésben a párt álláspontját képviselte, és Virágh e. ugy gondolta, a kitüntetéssel közelebb kerül hozzájuk. Vagy azon a bizonyos értekezleten a személyzeti osztály munkájának vitatásánál 2o percet beszéltem, már nem emlékszem, hogy mit mondtam, de akkor ott helyes vélemény alakult ki - nem lett végrehajtva. Tehét következetlenség mutatkozik a pártbizottság munkájában és ebben nagy szerepe van Virágh e-nak. A szubjektivizmus megfosztotta attól, hogy a felmerülő problémákat pártszerüen végigvigye és lezárja a dolgokat. Kétségtelen, hogy az ott kialakult helyzetnek egyik okozója az JM-ből érkező hirek, hogy Magyari e. egyik-másik javaslatát nem fogadják el, pl. a tangazdaság kérdésében, a kosztromói kereszte4$