MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. december 4.

Napirend [A 6. napirendi pontot nem tárgyalták.]: - 1. A párt büntető politikájának érvényesülése a megye területén. - - Jelentés. 45–56.

mi utón felelősségre is vontuk ezért. Az összes nyomozásmegszüntetésekhez viszonyítva 1958'-kan a

z ügyek 24 %-ában,-1959.-be: :'az ügyekv22já-ában, 196.0,-ban az ügyek 2o főkben, 1961,-bon az ügyek 17>7 %-aban szüntettük meg bűncselekmény hiánya okából a nyomozást. A nyomozásnak bűncselekmény hiánya okából való megszüntetése az állampolgárok alaptalan zaklatását jelenti,, fenti számadatok azonban világosan mutatják, hogy ez aránylagos a?, számszerűleg is csökken? A bűncselekmény hiánya okából történt nyomozásmegszüntetések csak kisebb részben róhatók;fel a nyomozószervek - rendőrség vagy ügyészség - hibájául* Tulnyomozórészben a bűncselekmény hiánya okából történt nyomozásmegszüntetések magas száma a feljelentők téves, vagy felületes, vagy kellőképpen meg nem alapozott feljelentéseire vezethetők viszsza. Ennek visszaszorítása érdekében a mult év óta nagyobb számban, kellett hamis vád, vágy hatóság előtti rágalmazás büntette miatt bűnvádi eljárást indítani', Mindenesetre helyes lett volna az ily ügyekben hozott birói Ítéleteket sajtó utján közzétenni. Kellően meg nem alapozott feljelentéseket azonban nemcsak magánszemélye

1,,: tesznek, hanem vállalatok is. Nem egyszer találkozunk oly vállalat feljelentéssel, melynek alapját oly belső vizsgálat képezi, amelyne. tartalmát a nyomozás teljesen megcáfolja* A ceglédi, gödöllői és szentendrei járásban lefolytatott vizsgála tok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bűncselekmény hiánya okából történt nyomozásmegszüntetések 1/6-odban róhatók fel a nyomozósztr veknek. Az alaptalan ügyészi és rendőri nyomozáselrendelések - melyek tehát a három járásban lefolytatott vizsgálat tapasztalatai szerint a megyében évente átlagosan 15o-2oo ügyre tehetők - tulnyomórészben a kellő szakértelem és szakképzettség hiányára vezethetők visvKözrejátszik az alaptalan el járás indítás olaaál a helytelen st&fcis .. kai szemlélet is, így pl, nem egyszer tapasztaltuk azt, hogy egyee őrsök csak azért, hogy a " rendőri kezdeményezéseket " növeljék, me

L alapozatlanul kezdeményeztek bűnvádi eljárásokat

B Az állampolgárok zaklatását és alaptalan bíróság elé állítását je~• lentik azok az ügyek, melyekben a bíróság felmentő ítéletet hozott* A bűnüldöző~szervekre nagy felelősség hárul abban a vonatkozásban; hogy minél kisebb legyen azoknak a száma, akik alaptalanul szenvedik végig egy birói tárgyalás tortúráját. A nyomozószervek munkája színvonalának javulása és a törvényességre való fokozott törekvés eredínyeképpen e vonatkozásban évek óta van fokozatos javulás, de az elért eredménnyel még mindig nem lehetünk megelégedve, Minden loo vádlott közül az 1958. évben 2o,3-, 1959.-ben 17,8 196o.-ban 14,8 -, az 1961. első.három negyedévében 13,3 személyt mentett fel a bíróság az ellene emelt vád alól.' Az. e^tárgyban tartott vizsgálataink megállapításai szerint a fel mentő íteletek mintegy 4o %-a rendőri és ügyészi hibára vezethet vissza, ami annyit jelent, hogy évente kb, 15.0 állampolgár keiül rendőri és ügyészi hiba folytán alaptalanul birói eljárás alá. A szóbanforgó rendőri.és ügyészi hiányosság a szocialista törvény. . ség súlyos megsértését jelenti és tulnyomórészben abban a káros leletbe 1 leli gyökerét

; nely a nyomozószervek feladatának csak a vadlottat terhelő - s nem egyszersmint a mentő - körülmények íe derítését tartja és éppen ezért elmulasztja a terheltek védekezéséi tisztázását» Az ügyészi szervezet kétségtelen fellép az ellen a téves szemlélet