MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. december 4.

Napirend [A 6. napirendi pontot nem tárgyalták.]: - 4. Határozati javaslat a termelőszövetkezetek 1962. évi jövedelemelosztásának szabályozásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 28–36.

<m JO " Az a véleményem, hogy a kukoricánál meg kell szüntetni a részes művelést, mert igazsagtalanásog szül, a kívülállók, akik elvállalják a művelést 1/3-át a kukoricának megkapják és ezellen a tsz. tagok harcolnak. Ahol nem megy részes nélkül, ott simazint, fokozott mértékben gépeket kell alkalmazni,/Elsősorban a gyenge szövetkezeteknél, ahol eddig részesmüvelés volt és az a veszély fenyeget, hogy nem less biztositva a megművelés/, Ugy alakuljon a VB, álláspontja: helyesen jártak el, amikar résziben adták ki a szőlőt, gyümölcsöst, zöldséget. Ezeknél továbbra is fenn kell tartani a részesmüvelést. Nem helyes a burgonya és kukorica részes müvelése. Aratásnál általában tartsuk fenn a részest. Helyes kimondani, hogy /3 oldal c, pont/ gondos felmérés alapján a munka megkezdése előtt 1 hónappal döntsön a járási tanács, hogy milyen módon legyen az aratás és cséplés egy-egy tsz-ben lebonyolítva. Szerintem ne vegyük a nyakunkba a felelősséget, hogy a megyéhez tegyenek javaslatot /igy szól a javaslat az anyagban/, A javaslatból ugy tűnik ki- hogy kicsit előre akarunk szaladni a részes teljes megszüntetésével, nincsenek még az alapok ehhez mindenütt lerakva. Zöldségnél sem lehet megszüntetni a részest. Mindenki tudja, hogy évek óta mennyi baj volt a minőséggel^ pedig az rendkivül fontos, hogy időben és jó áru kerüljön felvásárlásra. Egyetértek, hogy a tagoknak munkaegység mellett kukoricát kapjanak bizonyos mennyiségben. Baráth elvtárs: Upr érzem, ho§;y teljesen visszaszorítani a részesmüvelést nem lehet, meg a kukoricánál sem. Vannak tsz-ek, ahol nagy probléma a munkaerőhiány és a községben sok az ipari munkés, akik tavaly is vállaltak és megművelték, betakarították. Szerintem bizonyos engedményeket egy-egy területen a kukoricánál is tenni kell a hizlalás szempontjáMásik dolog: tavaly mi a tsz-ek nyomására belementünk, hogy a jövedelem 80 %-át pénzben, 2o %~át természetben adják ki. Viszont olyan helyzet teremtődött ebből, hogy a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekmények járási viszonylatban 7o %-a a tsz-ekre esik és kisebb értékű takaimánylopásokból tevődik össze. A járásunkban is felállították azt az elméletet, hogy nem akarnak az emberek állatot tartani. Rájöttünk, hogy ez nem igaz. A jövőben meg kell találni a módját annak, hogy az emberek pénzt is kapjanak, de természetbenit is, hogy tudjanak disznót, stb. hizlalni. Dajka elvtárs: Mi azt az elvet vallottuk, hogy minél több természetbenit kapjanak a tsz. tagok, ti kértétek Baráth elvtárs, hogy inkább pénzt adhassanak a tsz-ek. Részesmüvelésnél felvetődik! kimondjuk-e hogy nem lehet egyáltalán? Országosan is azt mondták, hogy a részesmüvelés szükséges rósz, átmeneti forma, amit kénytelenek vagyunk megengedni a munkaerő hiány és nem megfelelő gépesités miatt.