MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 28.

Napirend: - 1. Jelentés a hároméves művelődési program végrehajtásáról és irányelvek az ötéves művelődési program kidolgozásához. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–13.

sikert aratott. Utána jött az isaszegi, ami sok embert mozgatott meg, ezt is fejleszteni kellene. Ahol megvannak a feltételek bizonyos bázisokat jelöljenek meg és anyagi­lag is oda összpontosítsák az erőket. Véleményem szerint meg kellene oldani Gödöllőn is egy reprezentatív kulturház épitését. Ilyen kérdés a bejáró dolgozók kulturális kérdése is. Ezek kulturális nevelését helyileg kellene megoldani, ha ezt nem találják meg, akkor az ifjúság is helytelen irányba fejlődik, mert nem tudják megfelelően összefogni őket. A bázissal kapcsolatosan felvetem, hogy a kulturális terület­nek egy bizonyos ágára is kilehetne terjeszteni, ahol arra lehetőség van. A névadó ünnepségekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy igen sokan nem értik a politikai jelentőségét ezeknek a dolgoknak és nem készülnek fel, itt is feladatot kellene meg­szabni . A jelentés nem veti fel a feladatok között, bár meg van em­litve a helyi kezdeményezés, a helyi erők mozgósításának a jelentőségét. A helyi kezdeményezésnek igen nagy jelentősége van és nem ártana kimondani a feladatoknál a pártszervezetek felé, hogy nagy gondot forditsnaka a helyi kezdeményezés kibontakozására. A feltételekkel kapcsolatosan el kell mondanom, hogy az is­kolában a pedagógusok arról beszélnek, hogy tanuljanak to­vább és amikor elakarnak menni tanulni, nem tudnak, mert ennek lehetősége nincs megoldva, jó lenne erre is kitérni tartalmi sperspektivával, ez komoly probléma. A cigány kérdésben helyeslem, amit Bradács elvtárs mondott. A jelentés helyesen veti fel a tantestület, lakás és letele­pítés problémáit. Ez is olyan dolog, ha mi ebben a kérdésben előre tudnánk jutni, akkor az 5 eves terv végére, annak vég­rehajtásában komolyan segitene. Pálfi Kálmán elvtárs: Azzal a javaslattal élek, hogy elég ha magát az irányelveket visszük PB. elé. Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon kellő időben jelent meg pártunk művelődési irányzata, a jelentés fedi a valót, amit azzal tudok alátámasztani, hogy nálunk is mielőbb megjelent volna a dolgozók nagy többsége törekedett a szakmai tovább­képzésre. 1958-ban több mint 6oo-an jártak szakmai továbbkép­zésre, ugyanakkor általános iskolába csak 7 fo járt. 1959-éo-ban ez a szám, amikor megjelent a művelődési programm ez felemelkedett a nélkül, hogy csökkent volna a szakmai továbbképzés 5o-6o főre, ami Í96l-ben 13o főre emelkedett. Helyes volt, hogy kaptunk olyan irányvonalat, hogy nemcsak az egyéni művelést, hanem az általános művelődést is fejlesz­teni kell. Vállalatunlrnál ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy azokat az elvtársakat, akik 1959-ben elvégezték a Műszaki Egyetemet és 24-en nem szerezték meg a diplomájukat most meg­szerezték. Ezeket az elvtársakat felkerestük a pártbizottság részéről elbeszélgettünk velük, módot és lehetőséget^adtunk nekik ennek elvégzésére. Beindítottunk orosz, nemet es angol nyelvtanfolyamokat, amit más vállalatnál is helyes lenne be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom