MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 28.
Napirend: - 1. Jelentés a hároméves művelődési program végrehajtásáról és irányelvek az ötéves művelődési program kidolgozásához. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–13.
Sajnos meg kell mondani, hogy a községi általános iskolák spontán fejlődnek, az ottani tanácsok közreműködése nélkül. Az is igaz, hogy sok községben a tanács vezetői nem rendelkeznek kellő műveltséggel ahhoz, hogy az iskolák igazgatóinak irányítását kézbe tarthassák. Az irányelvben erre is fellehetne hivni a figyelmet. Ugyancsak irányelvként fel kellene hivni a figyelmet a népi tánccsoportok irányvonalának fejlesztésére, mivel a mi népi tánccsoportjaink túlnyomó többsége általában a már elmúlt utat dicsőíti, az egyéni parasztgazdaságot, nem sok van benne a mából és a holnapból. Ma már a parasztság élete megváltozott ezt kelle nd a táncban is kifejteni .Ennek a kérdésnek figyelmet kell szentelni irányt kell venni arra, hogy erre fokozatosan rátérjenek megfelelő politikai és művészeti befolyással. A 32. oldalon szó van arról, hogy a Pestmegyei Hírlapban jelenik meg andalógia. Itt az irók és a költök szerepe és jelentősége szűkre van szabva. Ezen a téren is változtatni kell, mert egy megrendezett ankét alapján kiderült, hogy a mi Íróink és költőink jelentős része elmerül a múltba, a régi kérdésekkel foglalkoznak és amikor hozzányúlnak a mai kérdésekhez melléfognak. Az irók is álljanak szolgálatába a megváltozott mai életünknek, ezt hozzák ki és segitsék előre a haladást különösképpen a falusi, községi viszonylat ban. Palotás Károly elvtárs: Véleményem szerint azt kellene megjelölni, hogy az anyag ami a PB elé kerül, abban már kialakuljon a formája annak, hogy pestmegyében a tanács népművelési osztályával megbeszélve, melyek azok a területek, ahol elsősorban a tömegszereketek, szakszervezet, KISZ szervezet stb. vesznek át kulturális intézményeket és működnek is. Ezen keresztül meg lehet oldani a bejáró dolgozók kulturális problémáit is Az üzemek nem tudják megoldani ezt a problémát, mert minden bejáró dolgozónak megy a vonatja és nem maradnak ott. A falukban a kulturális élet fejlesztésére komoly támo]^tást tudnak adni a tanácsok, a bejáró dolgozók is és ebbe bele kell vonni a tsz-eket is. Az lenne a helyes, ha az összes vállalat, tanács egy helyre épitene kulturházat, ellátva különböző clubbszobákkal. Az ilyen kultúrházakat a város centmimában kell felépíteni. Ezt az utat kell járni Gödöllőn is. Meglehet valósitani és akkor az anyagi felelősség is más lesz. Pl. Monoron minden vállalat vett egy mozigépet és nincs kihasználni, igy vagyunk a Televizó kérdésével is, igy nem tudunk a széles tömegeknek megfelelő művelődést biztositani. Vörös Gyula elvtárs: Szó volt a kulturházak kihasználhatatlanságáról. Ez két oldalú dolog. Elég alaposan felmértük ezt és megállapi-^ tottuk, hogy nagy többségében nincsenek meg azok a félté-^ telek a kultúrházakban, ami a kulturális élet^folyamatosságához szükségesek, nemcsak a nyári, hanem az őszi és téli időszakban sem.