MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 14.
Napirend: - 5. Információk. - c) Jelentés a megyei párt-végrehajtóbizottság 1960. október 24-ei – a tsz-ek nőmozgalmáról – szóló határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 91–95.
- 3 » Pl. Irsán loo-12o bejáró dolgozó feleség© dolgozik a TSz-ben. Vugy lá.rtal, Iklad, ahol a bejáró dolgozói feleségeinek 7°-75 /^-a dolgozik a TSz-ben. A növényápolásra való mozgositás mellett nagyon sokat agitáltak nőtanácsaink, nőbiaottságaink a baromfitenyésztés érdekében. Nagyon sok asszonyt meggyőztek nőbiaottságaink, hogy vállaljanak a TSz-től naposcsirkét felnevelésre. 3z a TSz és nem TSz. asszonyok között nagy visszhangra talált és ahol a TSz. vezetőségét sikerült meggyőzni,ott van is komoly eredwény. Pl. Koosér községben, ahol az aiSzonyok harcoltak azért, hogy legyen e TSz-nek baromfiállománya. Az egyik asszony még az istálóját is felajánlotta ás saját kályháját tette "be, hogy a osirkék ne fázzanak, igy 1 %-os elhulással fel is nevelte őket. Vagy pl, Ráckevén a nőbizottság első tevékenysége az volt, hogy kiharcolta a TSz. vezetőségétől, hogy 4°o <lrb kiskacsát hozatott a keltetőből és egy asszony szintén 1 %-ob elhulással fel is nevelte azokat, most abliól alakitják ki a törzsállományt. Tápiósápon Kurunczi Istvánná nőbizottsági tag pl. egymaga 1.6oo csirke felnevelését vállalta. Lehetne még ezeket a példákat is sorolni, mert nőbizottságainlc nemosak harcoltak, de példamutatóan, konkrét munkával is résztvettek a TSz-ekben a baromfiállomány megteremtésében. Vannak és voltak TSz-ek, ahol nagyon elvette az asszonyok kedvét a&" az ellenállás, amit a TSz. elnökök, TSz. vezetőségek részéről tapasztaltak. Pl. Dömsödön a Petőfi TSz-ben az asszonyok hiába akarták vállalni a osirkék elhelyezését, felnevelését a TSz. vezetősége nem hozatott osirkét és nem akart a baromfival vesződni.Vagy pl, a kiskunlacházai Kis kunsági TSz-ben az asszonyok nőgyülésen felajánlottak 12o tyúkot a TSz, részére és csak nagy nehezen lehetett a TSz. elnökét meggyőzni arról, hogy fogadják el, de az asszonyokat igy is magukra hagyták az elhelyezés és takarmányszerzés kérdésében. Nagyon sok TSz. elnŐk és vezetőség van ilyen, fel se lehetne sorolni, ahol szükséges rossznak tartják a baromfineveléssel való foglalkozást. IT"tanácsaink, nőbizott3ágaink nem csak azzal foglalkoztak, hogy a TSz-ekbén legyen ba romfiállomány, hanem azzal is, hogy az asszonyokat meggyőzzék arról, hogy ad aha za is keltessenek kőtlóval csirkét és kössenek rá szerződést. Talán ez még nehezebb munka volt, iert az asszonyok már nem nagyon szivesen keltetnek kótlóval csirkét, inkább a keltetőállomásokról vinnének ők is napos csirkét, A sok nőgyü lés háziagitáció nyomán, azért volt eredmény, mert kásőbb az asszonyok kezdték megérteni, hogy mennyire szükség van még a kótlóval való keltetésre, Igy pl. Bemecebarátiban Toman Istvánná nőtanács vezetőségi tag l.ooo drh tojí'.sra, 12o csirkére, 5 kacsára kötött szerződést ós 5 kótlót még kölcsön is adott másnak.