MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. július 31.
Napirend: - 4. Informatív anyagok. - c) A szőlő- és gyümölcstermelő, valamint a kisállattenyésztő szakszövetkezet részére készített alapszabályminta tervezete. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 22–28.
Bori elvtárs: Meggondolás tárgyát képezné, hogy a küldött közgyűlésnek szerepet adni. Ajánlanám, meghatározott taglétszám után /mondjuk lo tulajdonost képviselne 1-2 ember/ lenne 1-2 képviselő, mejgfc szerintem a közgyűlés nem egészen megfelelő ilyen nagy létszámnál. Házi elvtárs: Íz a szakszövetkezet bizonyos mértékű átmenetet biztosit az egyéni paraszti gazdálkodásról a nagyüzemi gazdálkodás fokozatos kialakításában • Bennem mégis felvetődik az az érzés, hogy nem nézünk eléggé szembe azzal a problémával ami az alapvetően nehezen művelhető, de egyébként termelési szempontból felmérhetetlen értékű , elparlagosodott gyümölcsösök terén van. Mi könnyen megoldjuk a problémát, hogy átadunk az Erdőgazdaságnak, kacsa-legelőnek, stb, amelyek a régebbi idokben"arany bányák " voltak, most is meg van minden előfeltétel, hogy megfelelő értéket termeljenek rajta. Szerintem a mi megyénkben azt az állapotot, ami van, hogy az a megye, amelynek az összes adottsága és minden feltétel azt követelné, hogy első helyen a szőlő és gyümölcs-termelés legyen, hogy továbbra is visszafelé való fejlődés van, 2 dolog okozza: az egyéniek csak kizsarolják a földet, másrészt közös müvelésben vonakodnak tőle. Arra gondolok, nem-e lehetne kimondani, hogy mi az, amit közösen tudnak végezni és mi az, amit az emberek végezhetnek, és ezenkivül perspektívát adni, hogy a vállalt domboldalt, vagy mas területet meddig használhatják. Hasonló módon kellene megoldani, mint ahogy annak idején a Mávag munkásai csinálták, akik 4-6oo n.ölet kaptak és azt müvelik. Rá lehetne embereket állítani, hogy telepítsenek, megmondani, hogy milyen fajta növényt, milyen távolságra ültessék, közösen permetezzék, stb. és megmondani, hogy kb. hány évig érezheti magáénak, és mennyi lesz belőle a részesedése. Pl. ki lehetne mondani, hogy 5 évre adjuk ki. Pl. a szőlőt kiadtuk családi müvelésbe, állítom olyan szépen van megdolgozva, hogy évek óta nem lehetett ilyent látni. Látni kell, hogy erről a területről nem mondhatunk le, de nincs elég munkaerő, valami megoldást tehát kell találni. Egyébként az alapszabályban lévő elgondolásokkal egyetértek, de ugy gondolom mélyebben kellene mézni és perspektívát adni. Keleti elvtárs: Általában elvileg egyetértek, hogy olyan területeken /Szentendre, Szob, stb./ ahol más feltételek nincsenek, szakszövetkezetek jöjjenek létre, de magánál a végrehajtásnál mégis komoly óvatosság szükséges lesz, és pontosan ismerni kell a járásoknak azokat a terveit, hogy hol akarnak. Éppen abból kiindulva, hogy pusztulóban van a gyümölcsös és szőlő, az uj telepítés nem megy ahogy kívánatos lenne, ezért meg keH mondani, hogy milyen xH«Bx»« jy pc kötöttségeket irttnk elő azoknak a gazdáknak - »v*i r munkás és féllábbal a mezőgazdaságban élők számára, mert ha mi a kötöttségekben messze megyünk, akkor elvesszük az emberek kedvét.
