MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. július 26.
Napirend [Rendkívüli ülés.]: - 1. Intézkedési terv a Pest megyei mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának megszervezésére. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–17.
- 5 van. Olyan alapszabályt fogadtak, e l, hogy megkezdik a közös tevékenységet a gazdálkodás főbb ágazataiban, még az állattenyésztésben is 1961. őszén. Ebben tehát döntés nem szükséges. Az alapszabály elfogadásában szintén döntöttek 1951. tavaszán, amikor megalakultak általános alapszabályt fogadtak el. A közgyűlésen abban fo nak dönteni, hogy ezt az alapszabályt mivel egészítik ki - ez a 3 oldalas, most előterjesztett javaslatunkban szerepel. Azt javasoljuk, hogy ezekkel minden tszcc-ben az alapszabályt egész itsék ki. Hozzá kell tenni - az intézkedési tervtan'szerepel hogy 1961 őszén.ne annak alapján follyon a gazdálkodás, ahogyan 1 hozzáfogtak a tava ssza l, hanem az által kiadott alapszabály -minta alapján,~~az általunk javasolt kiegészitésekkel együtt. Ez megint nem döntés kérdése, megt a már elfogadott alapszabály kérdésében döntöttek. Egy alapvető fontos dolog van - a záradék,a mostani átalakulásra vonatkozóan -, ez megszűnik, de nem szabad szavazás tárgyává tenni. A közgyűlés fő napirendje az kell hogy legyen: hogyan ? miképpen szervezik meg a közös gazdálkodást 1962-re, milyen intézkedéseket szükséges tenni a közös talajmunkára, a szövetkezet tervének elkészítésére, a később jóváhagyáára kerülő állatállomány kialakítására, a vezetők bérezésére, stb. Lényegében azokban a kérdésekben., amelyek fő kérdésként vannak tárgyalva az intézkedési tervben. Ez lesz tehát a közgyűlés fő napirendje, ez teszi ki a közgyűlés munkájának fő tartalmát. Házi elvtárs kárdésére: a közös alaphoz való hozzájárulás mértékei Eltér az eddigiektől. 1961-ben az erre az évre elfogadottak szerint kell a befizetést eszközölni. Ez ugy lett megállapítva, hogy az ősszel átszervezünk. 1962-re nem tudjuk ezt megtenni, azért, mert ugyanolyan mértékű közös alaphoz való hozzájárulás, az üzemviteühéz való hozzájárulás, másrészt egyénileg fizetik a tagok az adót, nem kapnak földjáradékot. Ez túlzott megterhelés lenne a szövetkezeti tagok számára. Elég nehéz volt megkeresni az általunk helyesnek vélt arányt. Pl. 7-8-9oo ft-ot tett volna ki holdanként a közös alaphoz való hozzájárulási ehhez jött volna az arany-korona utáni fizetés, adó változatlan összegben, stb. A földek - különösen a dabasi járásban - nem valami jók, elvitte volna a termelési érték több, mint 5o %-á.t. A mi javaslatunk tehát maximumot jeT'éfffi. ettől többet nem szabad egyetlen csoportban sem szedni a tagoktól, mert ha ezen tul ed gyünk, az már olyan megterhelést jelent a szövetkezet tagjára, hogy taszitja őt el a csoporttól, Nagyon meggondoltan, higgadtan mérlegelni kell ezt a dolgot mindé n-e gyes szövetkezet vezetősávé no k ás a járási voz :tő olvtái saknak is• Ezt az évet le kell zárni az ezévi tarifákkal. A szőlőből való hozzájárulás a szövetkezeti csoportokban uj. Itt is ugyanazt az elvet kell alkalmazni, mint a termelőszövetkezeteknél^ a tapasztalat szerint ez a leghasználhatóbb módszer. Szövetkezeti csoportoknál azt mondjuk, hogy lo-15 fj-os, szövetkezeteknél lo-3o %-os rész befizetés a tszcs. ill. tsze javára. Kunné e. kérdezte a vetőmag dolgot: A mi határozott álláspontunk és azt fogjuk kérni a járásoktól, hogy a vetőmagot akár kalászosokból, akár kapásokból természetben szedjék össze. Ezzel egyidőben kell a megyétől a jár stól, szakigaz datási vonalon gondoskodni, hogy ez ki legyen cserélve, egyöntetű laetőmagra. 5"
