MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 22.

Napirend: - 3. Jelentés a megye párttagsága összetételének alakulásáról az 1961. január 1-jei statisztikai adatfelvétel alapján. Határozati javaslat a munka megjavítása érdekében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 22–29.

valamilyen formában szervezetten történjen a tagjelöltek tanfolyamának megszervezése, - járási szinten. Hogy a tagjelölt 3-4-5 előadást összevonva előkészülne a párttagságra, hogy mit vállal magára azzal, hogy párttaggá lesz. Egyszer-egyszer csináljuk a járásban, de nem szervezetten. Nem tudom, nem lenne-e jó rendszeressé tenni. Mi hasznosnak tartottuk, amikor csináltuk. Horváth elvtárs /KB. PTO-tól/. Abból indulnék ki, hogy - kapcsolódva a kérdésekhez - ez a sscfcfc statisztika természetesen nem tükrözi a tényleges helyzetet és nem ad mindenre választ, ami a megyét és a KB-t érdekli. A statisztikai beosorolások rendszerének megváltoztatása érdekében kerül egy előterjesztés a KB, Titkárság elé, ahol más besorolást hozunk javaslatba. Ennek célja, hogy a legfontosabb kategóriákat tisztán lássuk - ezt a jelenlegi statisztikai besorolás nem teszi lehetővé. Pl, a munkáskategóriába szerepelnek mindazok, akik valaha munkások voltak. Nekünk politikai statisztikát kell késziteni. Politikailag rendkivül érdékes, hogy a munkásosztály az állam-hatalomban hogy van képviselve. Ha mindent egy kategóriába sorolunk, nem kapunk tiszta kép/et. Nagyjából az előterjesztés készen van, nyilván lesz valami változtatás, de a lényeg, hogy az uj statisztikai besorolással elakarjuk érni, hogy minden fontos kategóriát tisztán kimutassunk. Roppant zavarja a statisztikát, hogy egy korábbi határozat alapján a tsz. községekben tsz. kategóriába kerülnek igen sokan olyanok, akiknek semmi közük sincs a termelőszövetkezethez /italbolt vezető, stb./. Kiderül, hogy a tsz. pártszervezetek tagja fele sem tsz, tag. Vagy az értelmiségi kategória: azt még kimutatjuk valahogy, hogy mennyi a műszaki értelmiség, de nem látunk tisztán, holott a szocializmus épitésének szakaszában az értelmiség szerepe is megnőtt és rendkivül fontos, hogy a különböző kategóriákat tisztán lássuk. Az uj besorolásban meg lesz a fő értelmiségi kategória és, ezen belül mérnök, agrár-mérnök

f utánna a technikusok, termelésbe©. /mezőgazdasági/ dolgozó mérnökök. Külön kategória lesz az orvosok, pedagógusok és más fontosabb értelmiségi kategóriák. Ugyanez vonatkozik a származásra is. Nem arról van szó, hogy csak az lehet jó kommunista, fee akinek az apja kazánkovács volt, lehet valaki jó kommunista, ha alkalmazotti származású is. E témához kapcsolódva: semmiféle határozat nem mondja ki, hogy alkalmazottat nem lehet felvenni, de az országos statisztikából kitűnik, hogy mennyi alkalmazott van. Ezek olyan szivósan törekednek a pártba, hogy az összes megyei és járási pártbizottságok hoztak határozatokat, hogy a belépésüket megszigorítsák, mégis állandóan nő ezeknek a száma. Hallatlan erőfeszítéseket tesznek, hogyise- bejöhessenek a pártba, minden bizonnyal azért, mert a pártszervezetek nem érttették meg mindenütt a pártnak azt az utmutatását, hogy lehetnek bármilyen funkcióban /kivéve pártapparátust/ pártonkivüliék is. Ha ennek gátat akarunk vetni, elsősorban ugy tudjuk elérni, ha a párt helyes politikáját nap-mint nap magyarázzuk, Eitég sok a karierista elem is ezek között. Ha tudnák, hogy komolyan mondjuk, hogy mindenki -aki méltó rá, és képességei olyanok - betölthet bármilyen funkciót, akkor ezek száma kevesebb lenne. Egyetlen réteg sincs országos szinten, amely ilyen szivósan küzdene a párttagsggért..