MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. április 10.
Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek 1960. évi zárszámadásáról és az 1961. évi tervek összesítéséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–16.
Engedjék meg, hogy szóvátegyen: Németem szerint egyik hibája a jelentésnek, hogy nem elemzi és nem fordit figyelmet, arx-f. hogy, milyen kárt okozott a tagságnak, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban nem sikerült a tagság között bevezetni a jövedelemelosztás módszereit. Tapasztalható volt az ellenállás, a megnem értés, ami szintén nagyon komoly kárt okozott. Javasolom, hogy amikor az 196p-qB tanúságokat levonjuk, akkor ezt a kérdést előkelő helyise kell tenni. A kapásnövények területvállalása, mellyel szemben nagy ellenállás volt. A Ceglédi Járási Tanács elnökének és az ottani járási szervek értékelése szerint náluk sem sikerült a kapásokat megkapáltatni, ebből kifolyólag So.ooo q kukorica kiesés jelentkezett, ami sok ezer hizó meghizlalására alkalmas kukorica mennyiség. E z 15 milliós eredményromlást jelentj a járás tsz-inél, A gyenge tsz-ek gazdálkodása: E z a gyengeség nem isten csapása és az értékelésből ez is hiányzik. Bár benne van, hogy rendszeresen helyesen tárgyalja a számokat és mérleghiteleit, de rá kell mutatni, hogy a gyenge tsz-ekkeii a gyengeségnek milyen okai voltak. Altalános okai, mint/ a vezetésben, minő! a gazdálkodásban tapasztalt hibák, bűnös mulasztások. Í96l-ben olyan esetnek nem szabad bekövetkezni, mint a dabasi Szikra esetében bekövetkezett. Szemünk előtt 4.5 millió mérleghiányt hoztak össze rossz gazdálkodás következtében. A vezetőség már ismeri, hogy milyen okok játszottak közre. Hogy a gyenge tsz-ek miért jutottak ilyen helyzetbe, komolyan kell elemezni, és ilyen értékelés kapcsán nem szabad róla megfeledkezni. Javaslom, hogy próbálják levonni a tanulságot. / Általában az elmondottakon kivül: Felmerül a kérdés, hogy mit helyezünk előtérbe, a növény, vagy állattenyésztést^ A legutóbbi Járási titkári tanácskozáson, ahol megkérdeztük az elvtársakat, hogy milyen feladatokat tüzzünk magunk elé, nem volt egységes állásponti Barát elvtársnak volt egy javaslata^ hogy ebben az évben döntő módon az állattenyésztésre kell a fo súlyt fektetni. Azonoan a VBnek állást kell foglalni. Van egy pár párt okmány, mely szerint irányelvek vannak arra, hogy ebben az évben a fő súlyt a növényápolásra kell helyezni, mert ellenkező esetben nem lesz állatállomány. De nagyon szerényen, a lehetőségekhez mérten a tsz-ek terveinek megfelelően növelni kell az állatállományt, Se meg kell fogni a növénytermelést, mert különben nem fogjuk hozni az állattalyésztést. Hogy merre és hogyan, annak megvan az irányelve. Differenciálni kell aegyes tipusu szövetkezetek felé. Nyilvánvaló maximális segitséget kell adni a rosszul gazdálkodó szövetkezeteknek. Figyelembe kell venni, hogy régebbi és ujabb szövetkezetek vannak, ezek más és más segitséget várnak, amit meg kell, hogy kapjanak. A JZ.KAs. .. szövetkeze^ el tud gazdálkodni, ha különösebben nem segitjük, de a faT^ar^cHi ti szövetkezet nepi tud gazdálkodni a nélkül, hogyha naponta nem kapja meg a gazdálkodásra szóló utasítást.
