MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 30.
Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról és káderhelyzetéről. - - Jelentés. 32–42.
- 4 ilag kiemelhetőüzemének létszáma 1959* I'» negyedévéhez viszonyítva 1960.1.negyedében több mint 5.000 fővel nőtt* A régi üzemek nagy része kicsi, vagy gépeinek jórésze régi, elavult, a munkaegészségügyi létesítmények /öltözők, fürdők/ korszerűsítésre, részben felépítésre várnak. Ezekben az üzemekben gondos üzemegészségügyi munka mellett is fokozottabban jelentkeznek baleseti lehetőségek, tömeges hülések. Mint országosan, ugy Pest megyében is emelkedett a betegállományosok létszá-* ma 1960-ban az 1959- évhez viszonyítva. Míg tehát a baleset miatt a vesztett munkanapok száma relatíve csökkent 7.5 %-ról 6.9 %-ra és csaknem azonos a nem üzemi balesetek miatt előálló veszterség, a lényeges / 14.2 %-os/ 1960.évi megbetegedési arányszámát más betegségi fajták - úgymint keringési megbetegedések, idegmegbetegedésék, heveny hüléses megbetegedések, mozgásszervi betegségek - okozzák. Az üzemi balesetek alakulását az üzemorvosi szolgálat és az üzemvezető a társadalmi szervek jó együttműködésével /baleset elháritás oktatás, munkafegyelem, tervfegyelem, jó üzemi szervezés/ lehet tovább befolyásolni és csökkenteni. Küzdeni kell az üzemenkivüli balesetek emelkedése ellen is. á tanácsi üzemegészségügyi szolgálat nagy súlyt fordít az üzemi szakbrvosi rendelők korszerűsítésére, ahol pedig szükséges, uj rendelők létesítésére. Sok üzemben az üzemi rendelőórák emelesére lenne szükség éá a részfoglalkozású orvosok helyett már főfoglalkozású üzemorvosok alkalmazására. Az Egészségügyi Minisztérium az ország területén még mindig jelentkező és többszaz üres főfoglalkozású orvosi állás miatt ujabb orvosi állás szervezésére lehetőséget nem ad. Mégis a rendel-' kezésünkre álló kereten belül a munkaórák jobb elosztásával 1959-ben a szilikózis veszélyét rejtő szobi kőbányánál napi egy órával és több e^észsé^re ártalmas munkafolyamatot végző dunakeszi Mechanikai laboratóriumnál egyancsak napi egy érával szerveztünk üzemegészségügy! szolgálatot. 1960-ban ugyancsak hasonló átcsoportosítással napi egy órás iizemegészségügyi szolgálatot szerveztünk a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában. Fenti átszervezési megoldásokra az késztetett bennünket, hogy a 121 óra napi üzemorvosi munkaidőnk 1954 óta nem emelkedett és annak eile aére, hogy legalább napi 50 munkaórára volna sürgősen szükségünk, az Sgészségügyi Minisztérium csak a mult év november 1-i hatállyal enge-= iélyezett a Dunai Cementmühöz egy u.n. üzemi-körzeti orvosi állást.Szzel a nevezett üzem egészségügyi ellátását biztosítottuk ugyan, de a negye más területén a hiány változatlanul fennáll. iz üzemorvosi szolgálat államosítása éta erősen szorgalmaztuk: az ütemek által fenntartott üzemorvosi rendelők korszerűsítését, bővítését,Ez a Legtöbb helyen sikerült is és sok üzem azzal sietett az orvosi munka segítségére, hogy kiemelt elsősegélynyújtókat bocsájt rendelkezésünkre 3 Jgyancsak javítja az üzemegészségügyi ellátást, hogy ahol csak leheteti; i rendelőintézetek terhére egyes üzemekben fogszakorvosi, nőgyógyászati 3s egy esetben bőrgyógyászati szakrendelést állítottunk be, l börbetegek számának emelkedését az erős iparosodás folytán használatba kerülő uj vegyi és műanyagok okozzák, amivel az egészségügyi megölő 5Ő munka eddig lépést tartani nem tudott. Ezért "bőrgyógyászaink az nekben helyszinen igyekeznek feltárni a bőrbántalmak okait, hogy igy va negfelelő védekezést megoldhassuk. Iz üzemorvosi szolgálat államosítása óta az üzemek sok helyen korszert-; sitették az üzemorvosi rendelőket.A célnak eléggé megfelelőt^épittete-ti:, i kistarcsai Eésüsfonó, a diósdi Csapágy-gyár, a váci Fonógyár, a
