MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 30.
Napirend: - 2. Jelentés az öntözéses gazdálkodásról és az öntözhető területek kiterjesztésével kapcsolatos további feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 10–14.
- 11 Házi elvtárs: • * Elmondja, nogy a vízügyi szakemberek nagyon komoly munkát végeztek azzal, hogy a ráckevei és dabasi járásban meglehetett csapolni a Dunát - igen egyszerű módon. Hasonlóan kellene más járásokban is eljárni, pl. a Duna -Tisza csatornából elvezetni, ha mód van rá. /ezzel a kérdéssel a szakemberek annak idején foglalkoztak, hogy természetes árokba vezessék a vizet, de ezt akkor lehetetlenné tette, hogy megszökött a viz ? ezért betonnal kellett volna kiépiteni. Nem tudja, hogy ez a kérdés hogyan áll/ Matusek elvtársi Javasolja: hozzon ide a tanács mezőgazdasági osztálya egy másik jelentést, melyben az eddig felmerülteken kívül számoljanak be arról, hogy milyen berendezések vannak a megye területén. Keleti elvtárs: Bár kellemetlenül érinti az anyag levétele, azonban ezzel a javaslattal egyetért. Különösen azt hiányolja a jelentésből, hogy nincs benne: hová lesznek forditva azok az összegek, melyet 1961-re rendelkezésre állnak. Minden további nélkül eleget tudnak tenni annak, hogy tájékoztatás, vagy más formában a legközelebbi időben VB. elé hozzák a konkrét elképzeléseket* Az öntözést illetően: Az öntözés problémája sajnos nagyon komoly mértékben elhanyagolt kérdési, 1956-tól nincs a mezőgazdasági osztálynak öntözési szakembere. Az elmúlt 1-2 évben kapott az épitési és közlekedési osztály egy vizügyi szakembert a Középdunai Vizügyi Igazgatóságtól, akinek nem az öntözés kiterjesztése a feladata, hanem ivóviz, stb, problémával foglalkozik. Igy történt, hogy olyan berendezéseket hoztak rendbe_, amelyek sorozatos kikapcsolását kell eszközölni, pl. Soroksárnál több száz holdon felfelé vezették a csövet. Fentiek miatt elhatározták, hogy végig járnak minden egyes helyet és megoldást keresnek, 1961-re vonatkozó terí. Az JM, elhatározta, hogy cső-kutas permetező céljára ad összegeket. Megnézték, hogy melyik tsz, területén lehetne felhasználni, - kiderült, hogy csak a nagykőrösiek vállalták. Jó az, ha Nagykőröst kisegitik, de szerinte volna más tsz, is, ahol - a pénz elaprózása nélkül - lehetne megvalósítani. Másrészt rendkívül aggasztja hogy a rendelkezésre álló összeget csak furott kutak segítségével tudják öntözésre hasznosítani, holott ezek fenntartási, stb. költsége sac ötszörös* Elmondja, hogy az öntözési OB, ülésére külön meghívták a ráckevei és a dabasi járási elnököket beszélni erről a témáról. Megmondták nékik, hogy ha meg tudják oldani az öntözést, adnak összegeket nékik. Kiderült - miután minden tsz-el beszéltek - hogy egy hold föld öntözési területet sem tudnak vállalni, A nagykőrösiek kaptak 6oo kh- öntözési lehetőséget. Az eddigi vizkutatások eredménye, hogy l-l kútból 14o-18o liter vizet tudnak kiszedni, holott 4oo-6oo-ra lenne szükség legalább. 3 kérdésnél folyik bizonyos vita a nagykőrösi elvtársak és a vizügyi igazgatóság között - tanács részéről a nagy körösieket támogatják - hogy a nagykőrösiek saját erőből akarnak kutat fúratni egy ott élő igen jó szakemberrel, aki olyan kutakat fur, hogy mag van a 6oo litert, - és ezt a vállalat nem tudja elérni, mert a kutak, melyeket fur, kevés vizet adnak. A tsz-ek most már megkapták az engedélyt a kútfúrásra.
