MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. december 5.

Napirend: - 1. Személyi ügy. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–22.

Aztán van egy olyan nézet. fiogy az a jó vezetőségi tag, aki produkál valamint a dolgozók felé. Ez az egész vezetőségből talán kettő, talán egy személy. A többsége egyetért munkamódszereimmel, Kivéve s modorbeli kérdést. Baráth elvtársnak vllaszolva: a fizikai dolgozókhoz való viszonyomat kifogástalannak tartom, és megfelelőnek. Nem volt még elvan kérés a fizikai dolgozók részéről, amit teliesileni lenetett, nogy ne teljesítettem volna. Horváth elvtárs kérdésére válaszolva: volt olyan eset, nogy a kocsit nem adtam oda, amikor betegről volt szó. Egy esetben előfordult, ho^y e-:y balésetes emberhez ahelyett, hogy mentőt hívtak*volna ki, személykocsival cipelték jobbra-balra az orvosokhoz, majd az illető meghalt. Utánna megállapították, hogy ha"rögtön mentőt hivnak, az illető életben maradt volna/. Azért nem adom oda a kocsit, mert ilyen esetért nem tudok felelősséget vállalni. Ha valaki beteg, ott az üzemi orvos, aki ha szükségesnek látja, mentőt hivat ki, amikor pedig nincsen üzemi orvos, több esetben már a községi orvost hivattuk ki. A dolgozók szent nevével nem illik visszaélni ugy, ahogyan a Minisztérium visszaélt. Különösen ahogyan egyesek a dolgozók nevében beszélnek. Nem tudom, hogy kik iiletékessek erre, hogy a dolgozók nevében Beszeljenek . Szervezetileg nagyon sokat kelllett az üzemben változtatni. Egy nagyon bonyolult üzem, ha csak a gyártott cikkek számát említem az Is elképesztő. Szakemberek ál lapítottak meg hogy őrületes, hogy mennyi cikkel dolgozunk, izeknek a cikkeknek gyártását, csak egészen oonyolultan lehet megoldani. T-ppen ezért szükséges a vezetőket kézben tartani. Ezért egyes vezetőknek meg mondtam a véleményemet, korábban gyakrabban, az utóbbi időben ritkábban'. Valóban van bennem valami nagy adag türeLmetlenség, de ez abból adódik, nogy a hiba e.Lköve tője, mindig valami védelmet szerez magának. Ha hangosan^beszélek, akkor nem az a legnagyobb probléma, ami hibát az illető csinált, és nem azon van* hogy hibáját kijavítsa^ hanem az a legnagyobb baj, hogy én íiangosabban beszelek. Ugy néz ki, hogy nem az a baj, hogyha a tervtől lemaradunk, ez nem Is probléma, de az annál Inkább, hogy én hogyan beszélek. Ismételten azt kell mondanom, hogy ezen megpróbálok javítani, állandóan ez napirenden'van nálam", azSnban, hogy fog-e sikerülni, azt nem tudom. Az uiitások telje itése jó, meg keli várni, hogy az egész évi adat rendelkezésre álljon s az más képet megnyugtatóbb képet fog adni. Jelenleg ugy néz ki, hog valóoan fejlődés"van - e téren.