MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 11.

Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Pártbizottság jelentése a tsz-mozgalomról, az őszi mezőgazdasági munkákról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–15.

- 2 « 00I ' 'i: Többek között van olyan tervük., hogy- a dánszentmiklósi ÁG, igazga­tóját áttennék az 5«5oo kh-s Tsz-be Tsz. elnöknek. Mikebuda perspektívájával kapcsolatban: Mikebudának, mint községnek véleménye szerint és mint Tsz-nek nincs perspektivája, ezért az ottani területet javarészben az albertirsai "Dimitrov­, fhoz, albertirsai "Békéhez" Ceglédbercel-i, csemői erdőgazdasághoz és esetleg Dánoshoz csatolják. Mint önálló községet Mikebudát megszüntetnék, A Tsz-nek az albertirsai Tsz-hez való csatolásával mind a Tsz., mint a tagok - mindkét részről egyetértenek. Előreláthatólag év végéig ezt a prob­lémát megoldják. A továbbiakban beszámol az egyes mezőgazdasági munkák állásáról: Kukorica törés: 44.2 %. szárvágás: 29.2 cukorrépa: nem változott, burgonya: 79.5 napraforgó betakaritás 5o siló 92 vető­szántás 57.8 % 9 mélyszántás 22.6 %,őszi takarmány keverék vetése 85 %• őszi árpa vetés 76 %, rozs: 58 %, buza: 9.5 szüret 1£.5 %• Kérdést tett fe l: Somodi, Halmij Király, Keleti, Jámbor és Horváth elvtárs. Megválaszolta Babinszki és Bencsik elvtárs. Hozzászóláso k: Jámbor elvtársi Elmondja, hogy a megyei P^rt YB. a ceglédi járás jelentését az át­szervezés előtt a Tsz-ek munkájával kapcsolatban tárgyalta. Akkor a VB. megállapítása általában a járás szövetkezeteire, munkájára vo­natkozóan pozitiv volt. Néhány probléma volt: a háztáji terület és az állatállomány nagysága a törvényes szinten felül van, ezért elmarasz­talta a JB. munkáját. Véleménye szerint tükrözi a jelentés a járás Tsz-einek helyzetét, bizonyos értelemben tükrözi a járásban lévő nehézségeket az átszerve­zés után és tükrözi a járási szervek munkáját is, A járásban lévő - átszervezés utáni nehézségeket - feltétlenül szem előtt kell tartani amikor véleményt alkot a VB. a járási elvtársak munkájáról. Ugyanis : a járás 2 lépcsőben lett átszervezve, mégis tulajdonképpen a Tsz-ek-ben az átszervezett területeken lényegében a munka egyszerre indult. Ez a Tsz-ek vezetőinek, valamint a járásban dolgozó elvtársak­nak és a járás választott szerveinek hallatlan nehéz munkát adott. Ez a kisebb járásokban is nagyon sok gondot, nehézséget, - sok tenni­valót követelt meg. A ceglédi járásban a bajok hatványozottabban jelent keztek, akár a munkaerő helyzetet, akár a megnövekedett, vagy újjá­alakult vezetőségeket nézzük, - akár pedig az uj £Kia^s±Eka:± tagokat, akik nem tudták ebben az évben a munkát megfelelően elvégezni. Vagyis az első esztendőnek olyan sok nehézsége van, melyek a következő években már nem fogjak jelentkezni. A me^piutatkozó nehézségeket objektiv és szubjektív téqyezők befolyá­soltak. A járásban 11 tsz-ben jók az eredmények, /ez 31 %•/ 5o-3o ft. értékű a munkaegység, 7 tsz-ben 2o-3o Ft. között, és 11 tsz- nél a jelentés szerint 2o ft-on alul /pontosabban 11.5o Ft/ lesz a munkaegység ér­téke. Sajnos azok a számok, melyek alapvetően mutatják a gazdálkodást, a termelési érték várható tényét - nincsenek a jelentésben, - ebben ön­magát is hibásnak tartja, hogy a jelentés készítése idején nem vétette bele. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom