MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. július 30.
Napirend: - 3. Különfélék. - b) Jelentés a népi ülnökök munkájának tapasztalatairól és az ülnökválasztásról. - - Jelentés. 43–50.
J // , < 'f//?// Kószülti 25 pld. - 00 4 TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS az ülnökbiráskodás, valamint az ez évi ülnökválasztás sorún szerzett tapasztalatokról ós a további feladatokról. r> O.o „ ' ; hjk | SZIGORÚM BIZALMAS j r ^ .... MMU^i Z eufóriák j Visszakrildí'.níU . . .... (/(t aa._. Az ülnökbiráskodás lo esztendős múltra, tekint vissza. Akkor született meg. az a törvény, mely szerint a birói hatalmat is, a nép küldötteiből és a szakbírókból álló társasbiróságban kell gyakorolni. Ennek az elvnek élő valósággá válása elé azonban igen sok akadály gördült. Az első időben kölcsönös feszültség volt a népi ülnökök és szakbirák között. A szakbirák féltek az ülnököktől, az ülnökök pedig - nem egyszer régi személyes tapasztalatuk miatt - "bizalmatlanok voltak a szakbirákkal szemben. Ezt a feszültséget mélyítette a népi ülnökökben rejlő kisebbségi érzés. Minthogy xiera lett eléggé tudatosítva soraikban, hogy nekik nem a jogi tudást kell elsajátitani és érvényesíteni a bíróságon belül, hanem élet, - osztály - és sok esetben szakmai tapasztalataikat, alárendelteknek érezték magukat, a szakmai fölényüket nem egyszer csillogtat© szakbirákkal szemben. * • > A szakbiráknak ezt a szakmai fölényét még segítette az is, hogy az ülnököket a megválasztás után politikailag magukra hagytuk és a tevékeny sebükkel kapcsolatos utmutatás és a velük veié foglalkozás ellátását, kizárólag a szakbirákra hagytuk. 3z a körülmény, továbbá az, ho^y az ülnököket tevékenységükkel kapcsolatosan a választók előtt nem számoltattuk be, azt is eredményezte, hogy egyes ülnökök, egyes szakbirák nem mindig helyes irányú befolyása alá kerültek. A helyzet ilyen alakulását lehetővé tette az is, hogy az ülnökök kiválogatásánál kétirányú alapvető hiba történt. Egyrészt, olyan ülnököket választottunk meg, akik nélkülözhetetlen beosztásban lévén tényleges ülnöki munkát nem végezhettek, másrészt ezek mellett elég .jelentős számmal kerültek az ülnökök sorai közé olyan - egyébként becsületes emberek - akik az ülnöki munkát kenyérkeresetn e k és nem ol-
