MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. július 18.

Napirend: - 2. Különfélék. - b) Jelentés a Népfront-választások tapasztalatairól. - - Jelentés. 26–31.

°0f. $ A tj - 001'^­• - 3 - • ' Az....élőkészitő munkába komoly segítséget koptunk a tanácsoktól is. Ebben a segítésben oozitiv volt az, hogy sem a pártszervezetek, sem a tanácsok nem nyúltak át a hazafias népfront feje felett, nem ők végezték el helyettük a munkát, hanem tapasztalataikkal, tanácsa­ikkal voltak elsősorban segítségükre a bizottságainknak, A tanács­tagok bekapcsolódása a választások előkészítésébe egyben mélyítette a tanács ás a tömegek kapcsolatát is. Jó kapcsolat alakult ki c vá­lasztások során és komoly segítséget nyújtottak a nőtrnácsok. Ez ab­ban nyilvánult meg, hogy a no'tanács igen sok nőt küldött bizottsága­inkba. Hasonló segítséget nyújtott, e munkában a vöröskereszt is. Sajnos nem mondható el ez a KISZ-szervezetekről. Egy pár község ki­vételével nem csak, hogy nem segítették ezt a munkát, de még a falu­gyűlésekről is távolmaradtak. Igaz viszont, hogy a választási előké­születek., a falugyűlések ideje' szinte egy időbe esett a KISZ kultu­rális seregszemle előkészületeivel. Megyei szinten a különböző szervekkel a vál sztások idején igen jó kapcsolat alakult ki. Szinte kivétel nélkül minden s-ervet be tud­tunk vonni ebben a munkában. A lakosság mozgó sí tása a fal ug yűlésekre_. A feladat az volt, hogy a lakosságot politikai munkával mozgósítsuk a választói falugyűlésekre. A politikai előkészítést szolgálta a bélyegakció is. Az első gyűlések nem sikerültek megfelelően, mert a. szervezés poli­tikailag nem volt jól előkészítve. Mintegy 17 helyen kellett a falu­gyűlést megismételni. E helyeken bizottságaink a tömgek mozgósítását könnyen vették, arra gondolták, elég ha csak hangosbemondón bonyolít­ják a meghívásokat. E hiányosságokat sikerült felszámolni. A községek mintegy 4-0 #-ábon felosztották, bizottságaink a községet tanácstagi körzetekre és személyes meghíváson keresztül mozgósították a lakossá­got, ez utóbbi vállt be a legjobban. Tsz. községekben, ahol a tsz. vezetői jól álltak hozzá a kérdéshez, a nagy munka ellenére jobban sikerültek a gyűlések, mint a nem téz. községekben. E gyűlésekre általában sikerült mindenütt a lakosság minden rétegét mozgósítani. Az ipari munkáslakta községekben a munkások is részt vettek, képvi­selték a munkásosztályt megjelenésükkel és felszólalásukkal is. Jó pár községben 3-4oo ember is megjelent. Persze olyan is akrdt, ahol a megjelenés 4o-5o fő volt. Ha az átlagot vesszük, mintegy 18o-2oo főre tehető községenként a megjelentek száma. így megyeileg mintegy 3o-35 ezer jmbert tudtunk mozgósítani. A járási, városi küldöttértekezletek már szervezettebbek voltak, ugyanugy a megyei értekezlet is. A beszámolók tartalma é s a gyűlések lefo lyása. A beszámolók politikai tartalma a VII. pártkongresszus határozatára, valamint az 1957. októberében megtartott Hazafias Népfront Országos Tanácsának célkitűzéseire épültek. Foglalkoztak a népfront elvi "jel­legű kérdéseivel, az aktuális nemzetközi helyzette, a párt,, a tanács előtt álló konkrét feladatokkal. Minden községben foglalkoztak és

Next

/
Oldalképek
Tartalom