MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. június 20.

Napirend: - 3. Különfélék. - a) Jelentés a községpolitikai és községfejlesztési munkáról Pest megyében. - - Jelentés. 43–46.

- 2 GuiOOO ®c A lakosság részéről fizetendő hozzájárulás 1959.évhez viszonyitva lényeges emelkedést mutat, A tanácsok különösen azokban a községekben szavazták meg és fogadták helyesléssel a a végrehajtóbizottság által javasolt községfejlesztési hozzájárulás összegét, amely községekben a lakosság többsége ipari munkás, illetve termelőszövetkezeti tag, Ezévben tanácsaink az iskolai tantermek építését kivéve, minden területen jóval többet vállaltak az elmúlt évi teljesítésnél, így 19 km ut, lo4 km járda, 121 km villanyhálózat, 4-0 km vízvezeték, 24 furott kut, 6 törpevizmü,13 orvoslakáe és rendelő, 6 ovodai tanterem, 14- iskolai tanterem, 22 művelődési otthon, 8 sportpálya stb, megépítés ét tervezték. Az 196o, évi községfejlesztési terveknek az elmúlt évinél ia eredményesebb végrehajtását bizonyítják a következők: a mult évhez Viszonyítva javult az előkészítő, szervező munka, reálisabbak - egyben feszítettebbek - a tervek. Az utóbbi időben már a végrehajtóbizottságok vezetői általában kollektív feladatnak tekintik a községfejlesztési tevékenységet, rendszeresen /nem kampányszerűen/ foglalkoznak a tervek végrehajtásával. A legtöbb helyen vb. üléseken negyedévenként, tanácsüléseken félévenként megtárgyalják a tervek végrehajtásának helyzetét. A hozott határozatoknak egyes járásokban a legszélesebb nyilvánosságot biztosítják. Számos helyen ezévben valósulnak meg az elmúlt évről áthúzódó nagyobb értékű létesítmények, amelyek megvalósításához szükséges pénzügyi'fedezetet az elmúlt évben tartalékolták az illetékes tanácsok. /A tartalékolt pénzösszegek az elmúlt•évi teljesítésnél kiesést, egyben lemaradást jelentettek./ Pl. Albertirsa, Vácszotlászló és Mogyoród községek kultúrotthon építésére tartalékolták több évi bevételüket./A pénzösszegek tartalékolása nagyobb értékű'célkitűzés megvalósítása érdekében eléggé elterjedt megyénkben. Ez a tény felveti azt a gondolatot, hogy helyes lenne, ha - a népgazdasági tervhez igazodva - ötéves községfejlesztési tervet készítenének a tanácsok. Dicséretes jelenség, hogy az ezévi községiejlesztési tervek szeállitásakor tanácsaink - reális felmérésekre alapozva - igyekeztek az előző évinél jobban támaszkodni a helyi társadalmi erő forrásokra, így az elmúlt évben tervezett 5 és félmillió forint társadalmi munkával szemben több, mint 7 millió forint társadalmi munka értéket terveztek... A társadalmi munka során 24- és fél ezer állampolgárt mozgósítottak, míg az előző évben csak lo és fél ezer fő vett részt a társadalmi munkában.. Egyes járások jó politikai szervező munkával jelentős mértékben hozzájárultak a túlteljesítéshez. Legjobb volt a tömegek mozgósítása a ráckevoi, a dabasi, a budai és a monori járásban és Nagykőrös városban. Szórványosan vannak még olyan tanácsok, melyek vezetői nem ismerték fel kellően a lakosság aktiv bekapcsolásának, segítségének jelentőségét. Nem használják ki kellően a társadalmi munkában rejlő hatalmas lehetőségeket, nem mozgósítják a község egész lakosságát egy-egy célkitűzés sikeres megvalósítására. Ezévben is hátráltatni fogj^a a tervek sikeres végrehajtását az anyag- és kapacitáshiány,. Éppen ezért intézkedtünk, hogy tanácsaink még nagyobb mértékű helyi anyagot tárjanak fel és a lakosság még szélesebb rétegeit kapcsolják be társadalmi munka végzésébe; ahol erre további lehetőség nincs, ott az anyagigé-