MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. április 5.
Napirend: - 2. A Pest megyei állami gazdaságok 1959. évi munkája a zárómérleg alapján és az 1960. évi feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7–13.
6 Elmondja, hogy az igazgatóságnak kötelező terve volt. hogy a tsz-e-ket 178o db. 7o-8o kg-s koca-süldővel segiti, Elhatározták, hogy a terven felül még 1358 db-ot adnák át tsz-ek-nek, igy összesen 3«138 db-ot, havonkénti ütemezésben. Jónak tartaná, ha a megyei PB. mezőgazdasági osztálya szorgalmazná, hogy a tat-ek igényeljék ezt az ÁG-tól. E mennyiségből már 600-at leadtak, májusban 213 db-ot adnak át tsz-ek-nek, stb. Javasolja: a VB. határozatában utasitsa a mezőgazdasági osztályt, hogy a 2 legroszabbul gazdálkodó ÁG-t é törökbálinti es perbéli - komplex brigáddal vizsgálja felül /az MB, a budai JB. és az igazg. tagjaiból/. Feltétlenül szükségesnek tartja a 2 ÁG. vezetését, ^izdálkodását megvizsgálni, ahol jegyzőkönyvileg lerögzítenék a tapasztaltakat, - véleménye szerint ez irányt-mutató lesz. Bejelenti, hogy a Cifrakerti ÁG, részéről kidolgozták a versenyvállalásokat, - összegeket még nen tud mondani, mert csak holnap tárgyalja meg a megyei igazgatóság. Kérdés tett fel : Király, Bradács, Házi, Szabó, Kiss, Jámbor, Horváth és Halmi elvtársak. Megválaszolta: Ragó elvtárs. Hozzászólások: Király elvtárs: A maga részéről a jelentést elfogadja. Véleménye^ hogy az állami gazdaságok Pestmegyében a mult évben igen szépen fejlődtek és jó eredmenye- , ket értek el - alapjában véve. Ez általános megállapítás a gazdaságokra, •ttŐl persze nem tekint el, hogy néhány gazdaság - mely a jelentésben is ki lett domboritva - messze elmarad a lehetőségei mögött. Pl, a kiskunsági ÁG-ban felmérték az ÁG, területét, megállapították, hol mit lehet behozni és a megtervezett veszteségeken tul, s ok milli ó nyereséget hoztak, Hézete szerint a továbbiakban is legfontosabb teendő, hogy gazdaságonként, az egyes ágazatonként mérlegelni kell, hogy a kitűzött célok hol teljesíthetők tul, a különböző termékek költséget hol és mennyivel lehet csökkenteni, a termésátlagokat hol és mennyivel lehet emelni. Ami a kongresszusi verseny eredményeit mutatja: itt figyelemre méltÖ eredményeket értek el - különösképpen a cifrakerti, a kátai, a babádi és a talcsonyi ÁG-k-ban, Különösen a taksonyi eredményekre érdemes felfigyelni, ahol 1958^ban 6 millió veszteséggel zárt az ÁG,, ezt korrigálta és nyereséget biztositott, A tartalékok a következő években is nararok lesanek az AG-k-ban. atermésátlagot illetően. Pl, $ kukorica terén 15,7 a-s termésátlagot értek el, nagyon valószinü, hogy ezt messzemenően tul kell teljesíteni és a 2o q-s terv az ÁG-k vonalán elérhető és megvalósítható. Elképzelhető, hogy a 2o, q, minden ÁG-ban nem érhető el, de többségében igen, A maga részéről egyetért a növényszerket változtatásával, amit 196o-ra terveznek, pl. a kukorica f burgonya, cukorrépa területét növelik, és az egynyári növényeket csökkentik, véleménye szerint ezt az ésszerűség diktálja, 1965-ig - a kitűzött perspektíva szerint - további szerkezeti változások történnek a kukorica és más takarmányok irányában. Véleménye szerint az 1965-re elérendő perspektívát illetően sok vizsgálatra, elemzésre van szükség, pl. a jelentésben szerepel, hogy a tej termelést 7 %-al kell 196o-ban növelni, figyelemre-méltő, hogy 1965-re viszont 15 %-os emelkedést terveznek. Vélemét^re, ha nem is lesz olyan nagy az emelkedés, a hátralévő £ évben, mint 196o-ban, de magasabb lesz. Ezek a számok még nagyon nyersek, az állatlétszám előirányzatot is meg kell vizsgálni, elemezni kell. /
