MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. április 5.

Napirend: - 1. Jelentés az 1959. évi ipari üzemek munkájáról és az ezzel kapcsolatos határozatok végrehajtásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–7.

000671 ~ 3 ~ Kurucz elvtárs: A jelentéssel egyetért, szerinte visszatükrözi a megye iparának elmúlt évi munkáját és alapjában-véve azt mutatja, hogy az ipar területén különösebb nagy probléma nincs. Véleménye-szerint a termelékenységet érdemes lesz alaposan értékelni, mert itt lemaradás van a kitűzött feladatoktól. Hogy a lemaradás indokolt-e vagy sem, azt a jelentésből nem lehet megállapítani. Király elvtárs az anyaghiányról beszélt. - véleménye, hogy Király elvtárs nincs jól tájékozódva. Biztos, hogy a népgazdaságot illetően egyes iparágakban, egyes anyagokkal van hiány, de Pestmegyeben az iparban mutatkozó nehézségeket nem alapvetően az anyaghiány okozza. Ezt azért fontos látni, mert ha elfogadjuk, hogy komoly mértékű az anyaghiány, akkor kicsit igazoljuk az üzemekben lévő bizonyos lemaradást. Pl. a gödöllői gépgyárban az anyaghiány abból adódik, hogy menetközben profil változás történt, amire nem tudtak megfelelően felkészülni. Nem jellemző most az iparban az anyaghiány, bár a Ganz árammérőben is ezzel prübálták magyarázni a lemadatást, de végülis a pártbizottság ülésén sorban álltak fel az emberek, anyagraktáros, stb. es kiderült, hogy anyag van, és a lemaradást a szervezetlenség okozta. Palotáé elvtárs: Tény az, hogy a nagy üzemekben nincs anyag-probléma, ez elsősorban a helyi-iparnál jelentkezik - különösen faanyagnál. /Fekete elvtársnő közbe-szól, hogy nem kell összekeverni a mult évet ez év első negyedével, mert tavaly nem volt anyaghiány, az idén itt-ott mutatkozik, ugyanis tóbb helyen az idei anyagból is használtak fel/. Olyan helyzet van az üzemekben, hogy egyfelelől törekednek az üzemek vezetői, a pártszervezetek, a szakszervezetek arra, hogy a kongresszus szellemében végezzék a munkát és a termelékenység emelésére megfelelő műszaki intézkedések vannak, de fen-állt és jelenleg is fenálló probléma, hogy a jelenlegi bérezésük nem ösztönöz a minőségi munkára megfelelően, sok esetben mennyiségi ösztönző erőt mutat. Pl. a nyereségrészesedés tavaly is, most is inkább a mennyiség felé ösztönöz. Célprémium kérdése; általában akkor tűznek ki az igazgatók célprémiumot, amikor a vállalat bajban van, valamilyen gyártmányt határidőre le kell szállítani. A munkaverseny is elsősorban a mennyiségre ösztönzött, A vasasok vonalán különösen megmutatkozott a mennyiségre való törekvés, pl, a diósdi Csapággyárnál. Azt tapasztalták, hogy általában a termelékenységre vonatkozó műszaki intézkedések elkészülnek, egy esetben megtárgyalja a párt és szakszervezeti bizottság, meg is vitatták

? a dolgozókkal egy esetben termelési értekezleten ismertették, de év közben keveset foglalkoznak aztán vele, legfőbb baj, hogy nem viszik ki a széles dolgozó tömegek közé az üzemben, nincs megfelelő agitáció. Túlórák alakulása: itt van egy hibás szemlélet, amivel meg kell küzdeni, az, hogy a vállalat, vagy gyár nyereség-részesedést akar fizetni, phönáíét nem akar fizetni, a tervét teljesíteni akarja és • célok érdekében hajlandók sok mindent áldozni. Ez nemtBrjed ki pl. túlóra szempontjából az egész gyárra, vagy vállalatra, hanem csak egyes részlegekre. Pl. tavaly a pestvidéki gépgyárban normálisnak Uették, hogy kijelentették a vezetők: nincs túlórázás, de a terv teljesítése érdekében társadalmi munkát kell végezni. A pártszervezet is, az ÜB. is ezt helyénvalónak tartja és csinálják.