MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. március 7.

Napirend: - 4. Különfélék. - d) Káderügyek, tagfelvételi ügyek. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3.

Még a tanács mezőgazdasági osztálya és más szervek, sem tudják a gyors, állandó változásokat a tsz-ek terén követni, mert szinte naponta más és máe problémák merülnek fel. így az üzem részéről - aki messze van, egyéb problémával foglalkoznak - nehézségekbe ütközik a konkrét politikai segitség nyújtás. Meg kell nézni, hogyan lehetne - amennyire lehet - leküzdeni, Somodi elvtárs felvetette, hogy egyik-másik üzem leküldi 2-3 hónapra könyvelőt. üJrre nincs szükség. Azt meg lehet csinálni, ho^y lemegy üzemtől a Tsz-be néhány napra könyvelő, aki megtanítja az ott levő embereket, és időnként aztán elmehet ellenőrizni. Jó könyveléssel jó gazdálkodás nem lesz, mert a könyvelés csak regisztrálja a tényeket. A Tsz-ek-nek közgazdasági elemző munkát kell végeznie. Vajon a mi üzemein! képesek-e gazdasagi-elemző munkára. Nagyon kétséges. iShhez alaposan ismerni kell a mezőgazdasági kérdéseket, üzem-gazdálkodást, vetés-szer kezetet, stb. Üzemi kérdéseket ismerik, de mezőgazdaságban más a helyzet. Marad a kulturális segitség és a pártszervezet létrehozása, a pártszervezet bizonyos mérvű segitése. A pártszervezet segítésénél is már probléma van, meri? ha a pártszervezet arról tanácskozik, hogy erősiteni kell a pártot - ez jó, ebben tud segiteni, de a pártszervezetnek arról is kell£ tanácskozni, hogy milyen feladatok vannak napirenden. Ott tud segiteni, hogy mozgósít a feladatok elvégzésére, de itt azt is meg kell magyarázni, hogy milyen feladatok vannak és azt miért kell megoldani. 3z pedig megint nehezen megy, nehezen tudja megmondani a patronáló, A tsz-ek-hez sokkal közelebb van a községi és a járási pártszervezet, akikkel állandó kapcsolatban vannak. Ott a probléma, hogy nem tudjuk összehangolni a járási, községi és üzemi patronáló elvtársak munkáját, Felmerült, hogy értekezleteken kell megmagyarázni: ez jó módszer, csak arra kell vigyázni, hogy erre ne vegyünk el sok időt. Egyébként jó és szükséges. Azt kell valahogy elérni, hogy a járásnak a megbizottja - aki 1-2. tsz.-ért felelős, állandóan tartsa a kapcsolatot a patronáló elvtársakkal. Általános eligazitást 1-szer, 2-szer egy évben lehet tartani. iDz jó, de nem oldja meg a dolgokat. Ha el lehetne érni, hogy a Tsz. -ért felelősök leüljenek a patronáló üzem megbízottjával és megbeszélnék, hogy kb. a következő 2-3 hétben milyen feladatok vannak, vagy pl, lesz egy értekezlet és azt a munkások támasszák alá, stb, ez jó módszer lenne, A patronálók nem támaszkodhatnak a tsz, pártszervezetekre, mert nagy részük hallatlanul gyönge, maga sem ismeri a problémákat. Másik: napközben nem lehet a tsz-ben sem a párt, sem a gazdasági vezetőkkel találkozni, mert kinn vannak a határban, vagy valahol értskezleten, estét meg nem töltenek kinn az üzemi elvtársak - tehát nem tudnak találkozni, ez is neheziti a munkát. Látni kell, hogy a patronáló üzemek tudnak segitséget nyújtani a tsz-eknek, nyújtottak eddig is, lehet és kell javitani ezt a munkát, ebben messzemenő feladatok hárulnak a járási Bizottságokra, a tsz.ért felelős elvtársakra. Matusek elvtárs felvetette: nem-e lenne jó, hogy egy községben egy patronáló pzem segitsen. Véleményem, hogy ott meg lehet oldani, ahol 1, legfeljebb 2 kis tsz. van, de ahol több nagy tsz. is van a községben, vagy városban, ott nem megoldható. Nem lehet, hogy több tszt egy üzem segitsen anyagilag és más szempontból. Az kell, hogy minden tsz-nek meg legyen a maga patronáló üzeme és amit tud segitsen. A Gogolyák elvtárs hozzászólására: hogy a személyi összetétel nem jó: ezt gondolom ugy értették a jelentést készitok, hogy nem hozzáértő emberekről van szó. Ha lehet arra kell törekedni, hogy olyan emberek menjenek ki, akik paraszti származásúak, vagy vidékiek voltak, akik valamit értenek a mezőgazdasághoz.