MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. november 9.

Napirend: - 2. A tsz-ek zárszámadásának és tervkészítésének irányelvei. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 9–16.

- 8 Határozat. A Végrehajtóbizottság 1959.XI. 9-i ülésén elfogadta a termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzetéről és munkájáról szóló jelentést. A VB. felhivja Piskátor elvtársat - a PTO. osztályvezető helyettesét, hogy Horváth elvtárs összefoglalója alapján dolgozza át a határozati javaslatot, és készítse el a végleges határozatot. 2» napirend: Szabó elvtárs kiegészítése: Javasolja kihagyni a 3# oldal b. pontja 4-. sorából a"várhatóan hiánnyal záró tsz-eket" Továbbá az 5. oldal h. pontját javasolja ugy jóváhagyni, hogy csak az 196o-as gazd, évnél tartalékoljanak, az öregek segélyezésére. A 6 oldal k. pontja igy szóljon: a zárszámadási és"tervkészitési"... 9. oldal b. pontja:második soréba beirni"196o-as évre"4ooo ft. A táblázaton elirás van, a Galgahévizi Uj alkotmány tsz-nél nem 39.9oo Ft-ról van szó, hanem 93#9oo-ról. A következőkben beszámol arról, hogy a táblázaton lévő Tsz-ek közül melyik uj és melyik régi mérleghiányos. Elmondja, hogy 1957-ben 59 tsz. volt mérlegfriányos 8,4oo.ooo Ft-al, 1952-ben 32 tsz. 4.933.ooo Pfc-al - bár ez akkor rosszul volt értékelve, a tényleges hiány kb. 7 millió volt. Az 1959. évi mérleghiány kb. 4- millió lesz. Javasolja a VB-nek fogadja el az előterjesztést is, a határozati javaslatot is. Kérdést tett fel

: Király, Pálfi, Somodi és Jámbor elvtárs, megválaszolta Szabó Károly elvtárs. Hozzászólások, javaslato

k: Király elvtárs: Megjegyzése: mészéi az anyag arról, hogy áttérünk a naptári év szerinti gazdálkodásra és nem mutat rá arra, hogy ez egy sor nehézséget fog előidézni. Az előterjesztés egy kicsit elkeni a nehézségeket. Az áttérés azt jelenti, hogy 14 hónapra kell a dolgozók jövedelmét elosztani, amely eddig 12 hónapra esett. Véleménye szernt az irányelvekben fel kell hivni a járások figyelmét, hogy a tsz-ek számoljanak ezzel a ténnyel, hogy megfelelő módon meg tudják magyarázni a tagságnak. Ez egy fontos politikai kérdés is.Esetleg lehetne a Hírlapban is irni róla. Jó lett volna arra is választ kapni, hogy az áttérés a megyében a munkaegységek számát mennyivel növelői, es a munkaegység átlagjs értékét mennyivel csökkenti. Arra is választ kellene kapni, hogyan alakultak a termelési költségek a Tsz-ek-r-ben, a növénytermelésben, állattenyésztésben, stb., milyenek voltak a ráfordítások', milyen haszonnal járt-egyes termekek bevezetése a Tsz-ek-ben. Lényeges kimutatni, hogy a Tsz-ek milyen mértékben tudtak árut termelni, és mi az amit saját szükségletükre fordítottak.