MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. augusztus 17.
Napirend: - 3. Jelentés a tanácsoknak a tsz-fejlesztésben és megszilárdításukban végzett munkájukról. - - Jelentés. 37–41.
- 4 nak végrehajtása érdekében eredményesen dolgoztak. Akadtak azonban olyan községi VB.vezetők is, cicik magatartásukkal, közreműködésükkel nem segítették, hanem akadályozták a határozatok végrehajtását, ezért ezeket el kellett mozditani funkciójukból, vagy éppen ők maguk kérték leváltásukat. így pl,Vacbottyán, Kosd, Kévi s Bénye, Abony stb.. A tavasszal alakult szövetkezőtok fejlesztésében, megerősítésében inkább az adminisztratív munka területén jutottunk ülőre, igy a földrendezés, az-állatállomány számbavétele, tanyaközpontok kijelölése stb Igy pl. . szinte minden tsz. községben a földrendezési bizottságokban tanácstagjaink is aktivan resztvettek. Ezen bizottságok elnöke mindenütt a VB.-ok egyik vezetője volt. Egy-egy ilyen bizottságban öt tag volt, a tagok 90 %-a tanácstag volt /egyéni- és tsz.dolgozó parasztok/. E bizottságo^ általában 5-6 alkalommal üléseztek, sok esetben hajnalig nyúló tárgyalcP sok után döntöttek a táblák kialakításában /pl.Öomonyban is./. Vagy pl. az állatállomány számbavétele minden községben a tanács VB. irányításával tagjainak és dolgozóinak bevonásával folyt le* Ezt a hatáskört több helyen túlzásba is vitték és ezáltal a tsz.vezetősége néhány helyen szinte teljesen kimaradt saját feladata végzéséből. A megszilárdítás-munkájában a községi, tsz, szervező bizottságok, valamint állandó bizottságok aktivizálása nem kielégítő. Állami vonalon sem szorítkoztunk kellőképpen arra, hogy'a községi állandó bizottságok és méginkább a tsz.szervező bizottságok jól működjenek. A tavasz kezdetén áL^ talában minden községben-megválasztották a tsz.szervező bizottságokat,, tagjait azonban nem minden esetben választották ki helyesen. Emiatt az utóbbi hónapok alatt több helyen átszervezést hajtottak végre. A bizott ságokbo.n sok helyen nem a paraszti tanácstagokat, hane munkásokat, pedagógusokat és egyéb területen dolgozókat választottak be..így pl. Ve— resegyházán egyetlen olyan, tagot sem választottak be a tsz.fejlesztési bizottságba, aki földterülettel rendelkezik, vagy Szigetszentmiklóson, ahol a bizottság 31 tagja közül mezőgazdasági foglalkozású, Szentmártonkátán 30 tag közül 9 dolgozó paraszt, Kemencén 54 tagból 18 a dolgozó parasztok száma. Ilyen összetételű bizottságok látszólag ugyan rendszeresebben üléseznek és foglalkoznak is a problémákkal, de a. gyakorlatban kevés ered'.:ényt érnek el, mórt hiányoznak a. bizottságokból a h^lyi parasztság élenjáró dolgozói és igy sok esetben tsz.tagok nem