MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. augusztus 17.

Napirend: - 2. A Pest Megyei Tanács és a Magyar Nemzeti Bank II. számú Területi Irodájának közös jelentése a tsz-ek 1958/59. évi költségvetésének tervtényszám alakulásáról. - - Jelentés. 27–36.

• - 2 ra /1958. november 1 - 1959. jun. 30./ eső tervszámokat és az ugyanezen időszakra kigyűjtött tényszámokat a jelentéshez mellékelt 1. és 2.sz

a kimutatás tartalmazza. A termelőszövetkezetenként kigyűjtött féléves terv- ás tényszámok értékel&sével foglalkozó vizsgálatok megállapításai a következőkben foglalha• tők össze: li/ Üzemi bevé

tele

k, aj/ Növénytermelés. A tényleges "bevételek iunius 3o-ig még non jelentősek. Az éves bevételi tervszámnak mindössze 10 $-át jelenti. Az eadig befolyt bevételek csupán a primőr és korai kertészeti termelvények, gyümölcsök értékositéséből,valamint külörj-féle szerződéses készpénzelőlegekből származik. A tényleges bevételek megyei szinten 1.227/m Ft-tal meghaladják a tervezettet. Ebben szerepet iatszan-.k azok az eredmények, melyeket elsősorban a dabasi, ceglédi tsz-ek általánosságban értek cl. Az emiitett járásokban a tsz-ek többsége teljesítette, illetve tiűltoiiesitette a felmért ..tervidőszak bevételi előirányzatát* A dabasi járásban a többletbevételek egy része mintegy 2oo/m Ft. abból adódik, hogy a kertészeti tormelvémeket korábban és igy primőrkánt tudták piacra oocsátani, Pl. a Bugyi Tes-^ sedik Sámuel tsz lo8/m Ft-tal, a Gyáli Dózsa tsz 36/m Ft-tal többet pén® zelt a tervezetinél. Más járásokban elért jó eredmények közül külön is ealitésreméltó a GalgahéVizi Haladás tsz io borsótermelése, hol 90/m Fttal többet vételeztek be az előirányzatnál. A megyei szinten mutatkozó többletbevétel több tsz-nél abból is származik, hogy éves tervük első és második tervidőszakra történő megbontásánál a különféle szerződéses kg előlegeket nem vették figyelembe. Döntően ennek tulaj doni tható a.gödöllői, nagvkátai és a szobi -járás tsz-einek tervnél mafasabb tényszáma. Más járásokban ugyanakkor a szerződéses kp előlegek elensulyozzák, illetve csökkentik az eddigi tényleges bevételkieséseket.. Az elért jó eredmények mellett számolni kell kisebb-nagyobb összegű bevételkiesésekkel. A jelenlegi állagot szerint a megyei szinten mutatkozó tényleges és az év'végéig várható bevételkiesés kb 2.000/m forintra tehető. Ezek a bevételkiesések részben az időjárás, részben a gazdálkodá s DÓ I I-. i'e dő tényezőkre vezethetők vissza és a tervezett bevétel 2 ^-át teszik ki,® Pótlásával később foglalkozunk. A bevételkieséseknek döntően objektív magyarázata van. Az utóbbi időben ugyanis nem egy helyen súlyos elemi károk jelentkeztek, Pl. a ceglédi járásban a jul, 16,-i jégverés 20-30 $-os kárt okozott a Csemői Uj élet," Fenyvesig a Dánszentmiklósi Micsurin tsz szőlő- és gyümölcsöseiben* A jégeső végigverte a'monori iárás nagy részét is. Az Uri Béke tsz-nek mintegy 50 >-os kára van. /A tsz nem Kötött biztosítást/ A Gombai Kossuth tsz terményei nagyrészt biztosítva voltak, ezért kb, 60/n Ft kártérítést kapnak. Azonban a nem biztosított 80 kh kukoricában, 45 kh édes cirokban tett jégkár, valamint más növényeket ért vizkár, nmtegy 300/m Ft,, bevételkiesést jelent. A V

c.csési Steinmetz tsz-nek a sok eső miatt különféle zöld áruja viz alá került és tönkrement, A dabasi járásban a Gyóni Egyetértés és'a Hernádi Buzakalás tsz-ekot érte jégkár. A Szobi járásban az eső tönkre tette a Kenencei Ut a szocializmushoz tsz 10 kh lekaszált nyutiszapuka termését. Némely helyen azonban a tsz hibájából is származik bevételkiesés. Pl, a Tahi Tessedik Sámuel tsz-nel a kertész gondatlanságából elmaradt primőr paprika értékesítés 136/m Ft kieséssel járt. A borsótermés szedetlen maradt a Vérségi Törekvő tsz-nél, mintegy 30 kh-on. Bevéteikiesé./» n