MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. május 25.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest Megyei Főügyészség és a Bíróság káderhelyzetéről. - - Jelentés a Pest megyében működő bíróságok káderhelyzetéről. 46–57.

* I A pestmegyei bíróság elnökétől. ® (oW Jelentés a Pestmegyében m ködő bíróságok káderhelysetéről. Jelentésemet az ellenforradalmat követő időszak felmérésével kezdem. Az ellenforradalom a bírósági apparátust sem hagyta érintetlen.Ellenforradalmi tevékenység miatt, viszonylag csekelv személyi változás következett be,mert csupán 3 bírót és 1 fogalmazót kellett az apparátusból eltávolítani,fiatal bíró és 1 fogalmazó pedig disszidált. Helyüket részben fiatalok kinevezésével.részben az apparátusból az 1950-es évek elején helytelenül elbocsátott egyes birak visszavételével pótoltuk.A vezető beosztásúak személyében változás nem történt mindegyik az eredeti helyén van ma is.Így az ellenforradalom inkább nézetbeli zavarokat okozott.melyek fokozatosan tisztultak és tisztulnak még ma is.A lei súlyosabb esek közül a birói függetlenségről alkotott elképzeléseik zűrzavara volt.Ez már erősen érezhető volt az ellenforradalom fegyveres kirobbanása előtt is.Az volt a tendencia, hogy a birói függetlenség egyet jelent az osztálytól való függetlenséggel.Lz eredmenyezte azutan.hogy a bírósági élet megindulása után a bírák egy része akár a Párttól,akár a magasabb szakmai vezetéstől eredő elvi iránymutatást a birói függetlenség sérelmének tekintette, vagy átesett aboa a másik szélsőségbe.hogy egyes kényes ügyekben mint egy azt várták,hogy az elvi irányítási gyakorló szerv döntse el a konkrét esetet is.Legalább ilyen súlyos hatása volt az ellenforradalomnak az a félelem,amelyet érthető okból főleg a büntetőbiráknál okozott,és amely az előbbivel együtt magát az ítélkezésnek megindulását ,de a határozott ítélkezés kibontakozását is megnehezítette.Ez a hatás különösen a "inuk" időszak lejártáig okozott súlyosabb problémát. .unnék lejárta után mindjobban meglátszott a birói apparátuson az az értelmiségre jellemző vonás,hogy az erősen álló hatalomhoz csat lakozik.így azután 1937.nyarára olyan helyzetbe kerültünk,hogy a kormányzat a pestmegyei bíróságot a népbirósági tanácsok megszervezésére alkalmasnak találta,Ez a Kormányzati ténykedés a pc st megyei bíróság politikai értékelését is jelenti. Az érdemi munka a bíróságokon általában 1956,december második felében indult meg,a megyei bíróságon elsősorban a fellebbvitelben és az egyes ügyekben történő letartóztatásokban,vidéken pedig a polgári itelkezes területén.Volt azonban pár olyan bíróság is,mmt pl.Gödöllő,mely már 1956.decemberében büntető pereket is tárgyalt. Az ítélkezés érdeme a kiindulóponton a káderhelyzet értékelésénél. Mind büntető,mind polgári ítélkezésünk a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyminisztérium szerint - de az én veleményem szerint is általában jó.Szarvas hibák séma büntető,sem a polgári ítélkezésre nem jellemzőek.Büntető ítélkezésünk differenciáló és egyre éberebb az osztályidegenek elbírálása terén./:I.tábla:/Ez az 19*7.év nyarán hozott párt vegrehaitóbizottsági határozat teljesítését is mutatja. Polgári ítélkezésünk is mindinkább törekszik a szükséges esetekben a szembenálló felek osztályhelyzetének felderítésére,a perbe vitt polgári iorviszonyok mögött álló társadalmi háttér feltarására és a büntetőitélkezéssel együttesen igyekszik határozatait helyesen bele-