MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. május 11.

Napirend: - 2. Jelentés a testneveléssel és sporttal kapcsolatban hozott pártbizottsági határozat végrehajtásáról. - - Jelentés. 21–31.

SZJ - 5 sportmunka megjavítására. Meg kell értetni valamennyi szakszervezeti párt- és KISZ, vezetővel, hogy sportmunkájának nemcsak 15-2o qainőség-* pportoló, hanem az üzem Összes dolgozója sportigányeinek kielégítését kell szolgálnia. .Iskolai sportraunka,, Fejlődött az iskolai testnevelési és sport munka is. Elősegítette a fejlődést az is, hogy az általános iskolákban az úttörő szervezetek, a, többi iskola tipusban pedig a KISZ. szervezetek • egyik fontos feladatuknak tekintik a sportot, és jelentőségének megfelelően kezdenek foglalkozni vele. -1 legtöbb általános iskolában valamennyi közép és ipari tanuló iskolában s az Agrár Egyetemen is működik soor.tkör. Jelenleg 244 sportkör működik a megye oktatasi intézményeiben 14.138 taggal. A középiskolák sportköri munkájában a tanulók jelentős része mint aktiv sportoló vesz részt pl. az ipari Oanulók részére rendezett megyei futó versenyen 665 £~ x és 4 leány,a középiskolás kézi labda házibajnokságokon 441 fiu ós 322 leány vett részt. A középiskolák tanulói szeretik, igénylik ós rendszeresen űzik is a sportot anélkül, hogy ez tanulmányi eredményeikre kihatna. A testnevelő sportköri v.zetők jelentős része feladatának tartja, hogy minél több fiatallal megkedveltesse, megszerettesse a rendszeres sportolást. Szzel szemben az általános iskolai sportmunkában az erőteljesebb fejlődóst gátolja, hogy a testnevelő tanárok és tanitók egy része egyáltalán nem, vagy kényszeredetten kapcsolódik be az iskolai sportkörök munkájába, A feladatot átruházzák az úttörő csapat vezetőkre, -sőt sokszor a testnevelők a saját iskoláik versenyein sem vesznek részt. A kötelező tanítási órákon kivül kevós segítséget adnak a tanulókból álló sportköri vezetőknek. Nem oltják be elég mélyen a tanulókba a sportolás vágyát, a rendszeres testedzés igényét. E helyzet vonja maga után azt, hogy a tanulók egy jelentős százaléka nem vesz részt a sportkör munkájában, másrészt pedig azt, hogy akik résztvesznek ugyan az egyes versenyeken, az iskolából kikerülve hátat £>-'-• • °Dortolásnak, A városi, községi, üzemi sportkörök sem törődnek az iskolai tanulók sportéletével, nem segítik azok munkáját, nem látják hogy a területi sportkörök munkáját nem lehet elszakítani a tanuló ifjúság sportjától, hogy az iskolai sportmunkához nyújtott segítségükkel a maguk utánpótlását, az üzemi ós falusi tömegsport alapját teremtik meg. Ez az állapot jórészt arra vezethető vissza, hogy az álta** láno : Iákban még nagyon kevós a szakképzett testnevelő a sporthoz értő pedagógus, és a testnevelést szükség-megoldásként nagyrészt más szakos nevelők látják el. Részünkről is, ez az a terület amely-