MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. január 19.

Napirend: - 5. Javaslat a tsz-tagság termelésben való érdekeltségének növelésére. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 11–19.

- 16. j£plács_elv társ: Felvetődőtt„hogy sérti e a szocialista bérezést, vagy sem. Ezt megfordítva kell mondani,hogy igy sérti.ahogy most van. Akkor sérti,ha nem fogjuk másképpen csinálni.Az ellenforradalom után a hatalom megszilárdítása erdekében meg kellett a munkás paraszt szövetséget erősíteni.Ennek egyik oldala vdLt,hogy anyagilag érdekeltté tettük az egyéni parasztokat /beadas eltörlese.stb.stb./le is hagyta a tsz-t.Persze,mert a tsz-ben nem tettük meg ugyanezt.Igazuk van az elv társaknak,hogy be kell vezetni,hogy a tag anyagilag érdekeltté legyen teve a több termelés ben.Nekünk nem a munkaegységet kell támadnunk hanem helyes alkalmazására kell törekedni,az anyagi érdekeltség különoQZő formáit kellbevezetni. Mondjuk ki,hogy az Elvtársak törjék a fejüket a különböző módozat okon.Azt: ne mondjuk ki,hogy forintosítani ke 11, mert az komplikáltabb. Lényegében mindent munkaegységben mérnek,az iparban és mind'nhol,csak másnak nevezik. Há£i_elvtárs: Nem is kifejezetten ehhez a jelentéshez kiván hozzászólni, mert ez a jelentés sok olyan részletet tartalmaz,amin nem lehet még vitatkozni.Ugy ertelmezi ezt a dolgot,hogy próbáljuk meg alkalmazni a tsz-ben is az ipargan kialakult helyes Bérezési módszert.Hogy ne időbérben hanem teljesítménybérben fizessenek.Az egyéni anyagi érdekeltséget befogjuk a közösség szolgálatába.Ezt Lenin mondta,és azóta még nem tudtak ennél okosa bbat. A munkaegység helyes,csak a gyakorlati alkalmazása volt rossz. A munkaegység alkalmazásánál kialakult egy olyan durva gyakorlat,hogy lényegében Időbérnek számit.Pedig a munkaegység nem csak az* időt vészi figyelembe,csak a gyakorlatban ferdült el igy.Itt azegész kérdésnek az ugrópont ja,hogy a tag 1 napi munkájából, vagyis konkrét munkájából mennyi jelentkezik áruban. Bs pont ennek nincs meg a mérőeszköze. Pl. x négyszögöl kukorica rnegkajoálásáért x Ft munkaegység jár. A kapálassal eltöltött munkaért,időért kapia a bort,és ha kivágja közben a fele kukorciát,hogy gyorsaooan haladjon,az sem zavarja őt. Nem a megtermett kukorcia után kapja a munkaegységet. Igy önállóan jelentkezik a munkaegység az elvegzett munka után anélkül hogy hozzá lenne mérve a megtermelt érték.Az Iparban a terméket oda kell adni

taz után fizetnek,és Itt nem ez történik.Ahányszor kapál,annyiszor jelentkezik a keresete,mint időbér.Most azt mondjuk,hogy akkor döljön ei,meMyi a keresete amikor már zsákban van a termés.Ez nincs Ellentétben az érvénybenlévő munkaegységgel,csak az igy nincs meghatározva,hogy mihez mérjék az elvégzett munkát. A VB-nek ebben a kérdésben helyes állástfoglalnia,nem szemben állva a munkaegységgel,hanem annak helyes alkalmazását célul tűzve. Eddig vegereaményben elhalványult a termelési érték, mint mérőeszköz. Nekünk nem kell jóvahagyást kérni ehhez senkitől,hanem blztositani kell ennek gyakorlati végrehajtásához a szükséges feltételeket.