MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. november 10.
Napirend: - 1. Jelentés a fegyveres testületek egymás közötti kapcsolatáról és „a dolgozók közötti viszonyról”. - - Szerkesztett jegyzőkönyv 1–8.
hivatali merevség megszüntetése az egyik legjobb ut a tömegekkel való kapcsolat megiavitásához. Bizottság felállítása helyett elég olyan ha tározat,hogy a pártszervezetek vezetői a ma guk területéhez tartozó különböző fegyveres testületek vezetőivel tartsanak időnként,a szükségletnek megfelelően megbeszélést. Horváth elvtárs össze foglalója: Házi elvtárs tévedésben van az anyag előterjesztésénél.A Bizottság létrehozása az osztálya hatáskörébe tartozik,arról a VB-nek nem kell vitatkoznia és dönteni. A kalák-kérdésre vonatkozóan: az Elvtársak azt igérik hogy rövidesen kijön egy rendelkezés és ez a probléma meg lesz oldva,Ez jó lenne,mert már 13 év óta várunk erre a megoldásra. A mi Honvédségünk létszáma sokkal alacsonyabb.sem hogy minden katonai szolgalatra alkalmas embert behívjanak és kiképezzenek. Azt mondják az Elvtársak,hogy a kulákok fizessenek adót.amiért nem hívjak be őket katonának.De nem csak kulákot.mást sem hivnak be,aki alkalmas volna,és azok nem fizetnek semmit.Így ellentétbe kerülünk saját hirdetett törvényeinkkel,amely minden embernek egyforma jogokat és kötelességet biztosit. A kapcsolatot nem rendezvények tartásával,nem is a parancsnokok közötti ió viszonnyal lehet javítani elsősorban,hanem azzal,hogy tudatosítani kell a mi gyerekeinkben azt.hogy honvédnek lenni büszke dolog.dicsőség az,ha a mi népünk fegyvert ad a kezébe.Az öntudatot kell fejleszteni. A mi Pártunkba önként lépnek be az Elvtársak,és vállalnak sok nehéz feladatot,kötelezettséget,amely a pártonkivüleiknél nincs meg. A Honvédségnél most nagy a válogatás.Jobban figyelembe veszik a fizikai adottságot,egeszséget,mert nem kell annyi ember. A KISZ feladata is ez elsősorban,tudatosaá tenni a fiatalokban, büszke lehet az,akinek a proletárhatalom fegyvert ad a kezébe. A lányok között pedig tudatosítani kell,hogy megbecsüljék azokat a fiatalembereket,akik katonák,vagy már letelt a szolgalatuk. Az együttműködés kérdésénél valami elvi zavar tapasztalható. Kis falukban sehol sincs katonai alakulat,vagy rendőri alakulat, legfeljebb egy örs.Ezek nem csinálnak semmiféle rendezvényt.legfeljebb járási székhelyeken lehet ilyet csinálni.A Járási székhelyek rendezvényein viszont a nép nem vesz részt,hanem különböző ázervekből meghívott emberek. A legénységi állomány pedig,pl.az a honvéd aki tényleges kat. szolg.-ra bevonult,annyira elfoglalt,örül ha szabad ideiében levelet tud irni haza,vagy hazamehet látogatóba.Az nem fogja a falu népével építeni a kapcsolatot.A kapcsolatuk az,hogy haza megy,elmeséli otthon mit tapasztal a Honvédségnél,hogy viselkedik a tisztikar. Itt lehet megbecsülést kivívni,ha az a sok kis katona olyat mesél a Honvédségről,amiért ő is,családtagjai,ismetfseí megbecsüléssel gondolnak á Honvédségre. A Munkásőrség végeredményben civil testület.Olyan emberek a tagjai akik egész nap együtt dolgoznak a gyárakban,hivatalokban a többi emberrel.A kapcsolatuk olyan,amilyen.De nagyon sokat tehetnek magatartásukkal abban,hogy a nép megbecsülje a Munkásőrséget és bizzon benne. A rendőrség kapcsolatát intézkedéseinek kulturáltsága,a törvényesség betartása,a néphez való hozzáállása határozza meg. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR