MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 16.
Napirend: - 3. A Budai Járási Pártbizottság jelentése a 3004/1958. sz. kormányhatározat végrehajtásáról. - - Jelentés. 35–44.
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A tervezett beruház-s összege nem lesz elegendő tsz-einlMtó^árJr?j»^/ Tsz-einknél 4,886 cl r3 Ft. beruházási hitel ven melynek évi eseftéitóSk/ soge 85P. 437 Ft. A betervezett beruház soknak 21.4 o/o-' t saját erőből valósit ják meg a tsz-ek. Termel?s z, öv itk e. z e, t. e.k. j^^t.sg^vez eUen*rz ?g,^ A tsz-ek megorősitésénic egyik legfontosabb feltét el j r jó szÖVjtkJzeti vezetés, J. rásunk területén r. 29 tsz, közül 17 tsz.-nti 3ónrkTnondbató, 6 tsz-nél közepes és 6 tsz.-nel rossz a vezetés» A rossz vezetésű tsz-ekben az őszi f illesztés sor. n az uj beléoőkből kell a vezetést megiavitani, mivel m_nden községben vannak olyan egyéni gazdák, akik azelőtt tsz-ben jó vezetők voltak,/ülnökképzót végeztek stb./ Két tsz* nél van gazdrs.gi vezető. A 29 tsz. elnök közül 8 végzett mezőgazdasági akadémiát, 1 techikumot, 6 személy eg^éb mezőgazdas. öi tanfolyamot, u£ jelenleg 1 tsz-b"l van a zsimbéki tsz. vezetőképző iskolc.n» A 3'oo4 kor. aat. alapján 3 tsz-nél vrn állami támogatással agronómus és 2 tsz. alkalmaz saj.t agronómust. A jelmlogi terület alapján még 2 tsz-be /f.rnok "Lenin", Tinnye "Uj élet"/ lehetne agronómust alkalmazni, ahol eddig nem volt agronómusrr szükség. Tsz-ek könyvelésbben javulás állt, bj. a könyvelők 5o o/o-a képesitett kjnyvelő. * kettős konyvelcsre fokozatosén .ttoíünk. A tsz-ben a vezetőségi ülések általában rendszeresek, de a közgyüluSak^t legtöbbször szükségszerűen nivják össze. II. Szövetkezeti mozgal om f ejlesztése. .. Az elmúlt félov alatt a tsz-ekben 196 tag lépett be, melyből 8 gazdának volt 7 kii.-tói volt ncgyobb területe, a belépők agrárproletárok. Ezenkivül Torb^yon egy tsz. alakult, Budakeszin egy szakcsoport beolvadt a uelyi Kor suth" tsz-be. A tsz-be nagyobb arányú belépés megindult Bi;.n, Budakeszin és Zs'/Aékon. A 3po4 sz. kormányhatározat szellemében a Jár; si Párt, Tanács, Fmsz.és Bank e byüttesen munkatervet dolf óztunk ki a szövetkezeti szervezésre. A Járási Párt t é£ Tanács közös B. ülésen határozatot hoztak 11 községre ahol járási szinten felelős elvtársakat állitottunk, akik a helyi aktivn és agitációs brigádokkal oldják meg a községben a szövetkezeti mozgalom minden fokon való megerősítését és továbbfejlesztését. Továbbá a Jár; si Pártbizottság szvles! körű aktiváival tanácskozta meg a határozat végrehajtás ¡t ^s a 3oo4-es kormányba tár eznt által biztositott lenetőswgek kihasználás át ós az agitációs munka módszereit és alkalmazását. A tapasztalatunk az, hogy a közsugi tanácsokon ahol a helyi viszonlatra nem volt kidolgozva a rendelet előnyei ott nem elég mélyen ismertek meg a koimiány határozatot. A tsz. vezetők egv rosze is hiányosan ismeri a rendelőt egyes részeit, főleg az árutermeléssel kapcsolatos hitelűiengedéseket SÍD. Ahol a tsz. vezetősége ? saiát gazdasagára kidolgozta a konnányuntározat előnyeit /Lrd "BuzakaLász" Tinnye "Újélet" / annak a részleteiben a tagokkal ismertettek,ott Jobban kihasználják .g rendelet nyújtotta lehető So öoket.Különösen eredményesen megvitatták a kormányhatározatot azok a tsz-ek, akiket a 7/1958-as sz. trv. alapián felülvizsgáltunk s ott a tagok bele voltak vonva a tsz. eg^sz gazdasagának előbbre jutásának problémájába. A községi és a tsz. pártszervezeteink is gyakran beszélnek a rendeletről s azt magyarázzák 2 tsz. tagoknak es egyénieknek. A 3oo4-es kormányhatározat által nyújtott lu hat őség eket még sokkal jobban konkretizálva kellene propagálni, melynez a segitséget magadjuk miv ;1 trz-ekre kidolgoztuk a kormányzatározat előnyeit és lehetőségeit. A várisi szervek együttesen a szövetkezeti mozgalom fejlesztése éra .kében fiat tapasztalatcserét szerveztünk tsz. tagok szakcsoport tagok és
