MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 2.
Napirend: - 1. Jelentés a Szobi Járási Pártbizottság helyzetéről és munkájáról. - - Jelentés. 10–17.
Az agrár tézisek ismertetéséhez a JB. helyesén kezdett hozzá. Járási aktiva értekezleten vitatták meg, ahol résztvettek a járás vezetői és községi vezetők. Majd ezt követően községekben tartottak még szélesebb értekezletet, ahová az egyéni dolgozo parasztokat is meghivták. Ezek az előadások jók voltak, látogatottság és vita szempontjából is. Komoly hibát követtek el az elvtársak, amikor a Megyebizottsá^ határozatát nem hajtották végre, és az agrár téziseket nem 5 elő— adasban, hanem 1 olőadasban tartottak meg. Ennek hiányában nem volt mód egy-egy'részt kellő alapossággal megvitatni, s megértetni a falu dolgozóival. Jelenleg a járás területén 9* tsz. működik. Ebből 4-ben van pártszervezet. Azokban a tsz-ben, ahol pártszervezet van rendkivül gyengén dolgoznak. Szinte semmi segitséget nem tudnak adni a tsz. vezetőségének. Pártvezetőségi üléseket, taggyűléseket alig tartanak. A pártonkivüli dolgozók nevelésével nem tudnak foglalkozni, - még a párttagok nevelésével való foglalkozás sincs biztositva. A tsz-ben lévó pártszervezet a tsz. eredményeit kifelé egyáltalán nem képes népszerűsíteni* Semmi kapcsolatot nem tart az egyéni dolgozó parasztokkal. I VB. megtárgyalta a tsz. pártszervezetek helyzetét. Célul tűzte ki a pártszervezetek megerősitését pártépités utján, de a határozat hozatal óta előbbrejutás nincs. Akkor-is 4. tsz, partszervezet volt 45 taggal, ma is ugyan ez a helyzet. A járási Párt- VB-nak és a járási Tanácsnak közös terve van a mezőgazdasági szakcsoportok létrehozását, megerősitését illetően. Különösen az utóbbi 2-3 hónapban kezdenek erőteljesebben foglalkozni ezekkel a csoportokkal a VB. részéről. Est igazolja, hogy a VB. ülésen is tárgyalták a szakcsoportok helyzetét. Ennek ellenére f élő ? hogy w nem elegéé látja a VB. a szakcsoportok politikai, gazdasági oelentő— ségét. Bar a dolgozó parasztság részéről van érdeklődés ez iránt. A járási Párt- VB.-és aparátus viszonya az egyéni dolgozó parasztokhoz jónak mondható. De nem eléggé kezdeményező. Az agrár tezisek ismertetése óta nem szerveztek megbeszéléseket, értekezleteket a dolgozó parasztság részére,-ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkoztak volna. Véleményünk szerint ezt a kérdést sokkal bátrabban kellene a parasztok szélesebb tömegei előtt felvetni. Az a tapasztalatunk, hogy a JB. és járási tanács funkcionáriusai bátortalanul, félve vetik fel a mezőgazdaság átszervezésének kérdését. E& aztán hatványozódik kint a községekben. Tapasztalat, hogy szélesebb körben-lehetne tárgyalni a dolgozó parasztokkal és a falusi értelmiséggel, Vámosmikolan 25 dolgozo parasztot hivott meg a tsz. és tanács vezetői beszélgetésre, s ebből 2o megjelent. Igen hasznos volt mindkét fél részére a beszélgetés. Meglepte a tsz. vezetőit, hogy a meghívott ak mennyire ismerik a tsz, eletét, s hogy milyen figyelemmel kisérik annak fejlődését, sikereit. Vagy Szokolyán a dolgozó-parasztok maguk vetették fel a málnátcrmelési szakcsoport létrehozásának szükségességét. Tanácsok munkájában hogyan érvényesül a pártirányítást Ha a tanács pártirányitását járási szinten vizsgáljuk ? jónak mondható A párt- VB. 1957. dec. tárgyalta a járási tanács munkáját; A beszámoló sok komoly tanácsi problémát hozott a VB. tudomására, így pl; alig van község, ahol párttitkár VB. ta^, vagy forditva; VB, elnök pártvezetőségi tag lenne. Alig van község, ahol a VB. elnökét pártvezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen beszámoltatná a-párt. Egyszóval: a községekben a pártirányítás nem.nagyon érvényesül. /
