MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. augusztus 4.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest Megyei Párt és Tanács VB május 20-án hozott határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 21–23.

J a 1 e n t é s a megyei Párt és tanács VBo május 2o-án hozott határozatának a végrehajtásáról, Julius 14—26 között a megyei Tanács és Mészöv munkatársai^.^ bevonásával minden járásban megvizsgáltuk a május 2o«*i határozat tsz.fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseinek a v@groiia.jt és át <» A tapasztalatok általánosítva az alábbiakban foglalhatók összo: 1./ 1 határozat meghoz&tala ota eltelt két ós fél hónap alatt a járási szervek törekedtek arra

$ hogy a határozat alapján a^klválasztott községekben a tsz

üfejlesztés munkáját beindíts ctK. © A járások által végzett eddigi munka eredményessége főként abban nyilvánul meg, hogy a községi vezetőkkel és szervekkel a fejlesztés feladatait már megtárgyalták® Ennek alapján a budai és dabasinjárás néhány községének kivételével a kijelöl * | községekben a párt ós tcxácr szervök megtartották az ögyüttos ülésüket

3 amelyen tárgyalták a t.szcfojlosztés torén olőttük álló feladatokato /A kí nem emelt községekben is"folynak az együttes ülések, - itt is befejezéshez közolodiko/ A fejlesztési agitáőios és szervező munka a ceglédi .járás egész- területén,, ezentúl a megye többi részén mintegy 5^6 községben megkezdődött,? A ceglédi járásban a munkát, eredményesnek kell elismerni, mert már eddig szép számai vannak belépők a tsz~ck be, illetve több termelőszövetkezeti csoport és szakcsoport alakult. 2./a megyei határozat kimondja, hogy a termelőszövetkezeti Mozgalom fojlesztcsét az összmunka középpontjába kell állítani. Ez még a járási szerveknél /kivétel a ceglédi járás / nem érvényesül. A községek túlnyomó többségében pedig még kevcsbbó Eddi^ még azoknak a községüknek a túlnyomó többségében sem kezdődött semmi féle agitaciós és szervező munka, ahol már néhány hete tárgyalta az együttes ülés a tsz

efojíosztcs feladatait. Ennek okát abban látjuk, hogy a községi vezetőknél eluralkodott a liberalizmusé A határozatok végrehajtásáért nem éreznek felelősseget /ezt igazolja az is, hogy az Ggyüttos ülések jelentős részén a tszomozgalora fejlesztését formálison tárgyalták./ Nem utolsó sorban kell figyelembe vonni azt

? hegyigen sok községben a párt platformba alapján nem mernek á dolgozó parnsztok között konkrét murikat végezni a tsz.fojlesztés érdekében és még csak egymás között beszélnek aznozzol kapcsolatos tennivalókról. Ezentúl a községi vezetők körében legtöbb holyon nagy a bizal| matlanság a volt tsz.tagokkal 's az egyéni parasztokkal szemben is. Ezért a tsz-ből kilopott volt tsz.tagokat nora hívják össze, de a különféle folusia rétegek között /szegény - kis - és középparaszt, értelmiség/ sem folytatnak semmifélő differenciált ogitációt a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséért o r